NE MARADJON LE! Szerda éjfélig tart előfizetői nyereményakciónk, amelyben többek között egy vadonatúj AUTÓ is gazdára talál. Rendelje meg hozzáférését ide kattintva!

Orbán Viktor még júniusban írt levelet Bennettnek, amelyben kifejezte, hogy megerősíti „Izrael biztonsága iránti elkötelezettségét, valamint az Izraellel szemben a nemzetközi téren tapasztalható elfogult és tisztességtelen bánásmóddal szembeni kiállását”.

Az izraeli kormányfő megköszönte Orbánnak az országának nyújtott „erőteljes támogatást” és kifejezte, hogy számít a két ország közötti folyamatos együttműködésre.

Köztudott, hogy Orbán Viktor és a korábbi izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu az elmúlt évtizedben nem csak politikai téren voltak szövetségesei egymásnak (a Fidesz és a Likud partnersége az első Orbán-kormányig nyúlik vissza), hanem szoros baráti viszonyban is álltak. A jeruzsálemi kormányváltás után hónapokon át szünetelt a legfelsőbb szintű kommunikáció a két ország között. Orbán Viktor a karácsony előtti nemzetközi sajtótájékoztatóján meg is kérdezték erről. A miniszterelnök azt mondta:

„Nyilván azért nem találkozott még velem az izraeli miniszterelnök, mert mindenki tudja, hogy Netanjáhuval nem politikai, hanem annál sokkal több: baráti viszonyt is ápoltam. Ezek ilyenkor hátráltatják a dolgokat.”

Orbán ugyanakkor utalt rá, hogy küszöbön áll egy külügyminiszteri szintű találkozó, amely a Jerusalem Post információi szerint azért maradt el decemberben, mert Jair Lapidnak Jeruzsálemben kellett maradnia a Törökországgal kialakult túszválság miatt. Az édesapja révén magyar származású izraeli külügyminiszter korábban bírálta Orbánt az „illiberális demokrácia” kiépítése miatt és jelezte, hogy a Netanjahu által favorizált V4-kapcsolatokkal szemben inkább az Izraelhez hasonló „liberális demokráciákkal” kívánja erősíteni kapcsolatait. 

Magyarország évek óta hangsúlyozottan Izrael mellett áll az európai és nemzetközi fórumokon, gyakran egyedüli európai országként. Legutóbb december elején az ENSZ-közgyűlésén álltunk ki a jeruzsálemi Templom-hegy zsidó és keresztény öröksége mellett. Magyarország volt az egyetlen európai uniós tagállam, amely – 10 más nemzettel együtt – elutasította az ENSZ történelemhamisító és kirekesztő határozatát a jeruzsálemi szent helyek státusáról, amely kizárólag a muszlim nevén említi a Templom-hegyet, ahol a két korábbi zsidó szentély állt.