Bár Amerikában és számos országban mondhatni járványszerűen terjednek a különböző krónikus betegségek, „a génjeink csupán körülbelül 20 százalékban felelősek azért, hogy meddig élünk” - mondta Buettner a Mornings with Maria című műsorban. Szerinte ha egy átlagember az egészséges életmód mellett dönt - mely magában foglalja a táplálkozást, a testmozgást és a stresszkezelést is –, akkor „12 évvel tovább élhet jó egészségben”, ami önmagában is komoly előrelépés az életidő meghosszabbítása terén. A statisztikák ugyanakkor bizonyítják, hogy az Istenbe vetett aktív hit, melynek keretében valaki heti szinten ellátogat istentiszteletre, potenciálisan az előbbieknél is nagyobb hatással lehet az élethosszra.

A szakértő - aki a National Geographic ösztöndíjasa volt 2011-ben – az Élj 100 évig: A kék zónák titkai (Live to 100: Secrets of the Blue Zones) c. dokumentumfilmjében a világ éppen azon régióit vizsgálta, amelyek arról ismertek, hogy a helyiek átlagos élettartama a leghosszabb a Földön.

A kutatók összesen 263 olyan személyt kérdeztek meg az életükmódjukról, akik megélték a 100 éves kort, és mint megállapították, öt kivételével mindannyian valamilyen vallási közösséghez tartoztak.

„Tudjuk, hogy azok az emberek, akik gyülekezetbe - vagy templomba, esetleg mecsetbe - járnak, és havonta négyszer elmennek oda, négy-tizennégy évvel tovább élnek, mint azok, akik nem” – állapítják meg a filmben. Ezzel szemben az olyan életmódbeli váltások, mint a rendszeres testmozgás vagy a diéta, kisebb eredménnyel kecsegtetnek.

„Egy 20 évesnek, ha elhagyja a szokásos amerikai étrendet (és) a Blue Zone étrendet - vagyis a teljes értékű, növényi alapú étrendet - választja, az körülbelül 10 év plusz élettartamot jelent, egy 60 évesnek pedig körülbelül hat évet”

– fogalmazott Buettner. „Ha naponta egy csésze babot megeszel, az körülbelül négy évvel hosszabbítja meg a várható élettartamodat” – mondta a férfi arra utalva, hogy önmagukban az ilyen lépések is sokat számítanak. Kiemelte egyúttal, hogy a legegészségesebb életmódot folytató személyek a kutatásuk szerint rendszeresen mozognak, ami azt jelenti, hogy körülbelül 20 percenként felálltak és sétáltak az életvitelükből adódóan. „Ha (netán) nulla fizikai aktivitás van az életedben, akkor három évvel megnövelheted a várható élettartamodat (pusztán) azzal, ha mindössze napi 20 percet sétálsz” – emelte ki Buettner az interjúban.

Az erős családi kapcsolatok szintén plusz éveket jelenthetnek. Elmondta, hogy a százévesek egyetértenek abban, hogy „a családot előtérbe kell helyezni”, és azok az emberek, akik elkötelezett párkapcsolatban élnek, két-hat évvel tovább élnek, mint azok, akik egyedül élik le az életüket. Ha tehát számolgatunk kicsit, akkor három évet adhatunk hozzá az életünkhöz a testmozgással, négy évet azzal, ha babot eszünk, hat évet azzal, ha elkötelezett kapcsolatban élünk, 6-10 évet azzal, ha teljes értékű és növényi alapú étrendet követünk, és 4-14 évet azzal, ha minden héten gyülekezetbe járunk.

Érdekesség, hogy az egyházban töltött idő a stresszkezelés terén is hatalmas segítséget jelent, mely utóbbi szintén kihat az élethosszra. A rendszeres ima ugyanis biztosítja számunkra, hogy a napunkban legyenek bizonyos részek, amikor csökkentjük az emberi stresszt, állítja Buettner, aki kiemelte, hogy a környezeti tényezők - beleértve a körülöttünk lévő embereket is - szintén komoly szerepet játszanak. „Ha olyan környéken élsz, ahol több mint öt gyorsétterem van fél mérföldes körzetben, akkor körülbelül 35 százalékkal nagyobb valószínűséggel leszel elhízott, mint ha háromnál kevesebb van” - magyarázta. „Ha pedig a három legjobb barátod elhízott és egészségtelenül él, akkor 150 százalékkal nagyobb a valószínűsége, hogy te magad is túlsúlyos leszel.”

(Washington Stand / Hetek)