Egyik kézenfekvő fordulat lehet a készpénz nélküli gazdaságra való áttérés felgyorsulása. Erről és a digitális jegybankpénz bevezetésére tett lépésekről részletesen olvashatnak Kovács Bence cikkében, lapunk 18. oldalán.
A pénzforgalom átalakulása azonban nemcsak fizetési formák változásával jár (emellett számos praktikus érvet lehet felhozni, mind a felhasználók, mind pedig a bankok, sőt az állam szempontjából is), hanem az állampolgárok pénzügyi biztonságát is érinti. Ma ugyanis a készpénz az egyetlen, az állam által 100 százalékban, összeghatártól függetlenül garantált törvényes fizetési eszköz. Természetesen ennek biztonsága sem abszolút, hiszen egy államcsőd esetén pont ez a garancia hullik ki a készpénz mögül, mint arra bizonyíték a történelem számos hiperinflációja, köztük a magyar pengő második világháború utáni összeomlása.
A számlapénz mögött azonban még ilyen garancia sem áll, a látszat ellenére. Bármennyi pénze is van egy magánszemélynek vagy vállalkozásnak a bankszámláján, nem feltétlenül tud hozzáférni. Ennek lehet technikai akadálya (szoftverhiba, súlyos áramszünet vagy akár heckertámadás), de lehet a kormány intézkedése is, például egy olyan vészhelyzetben, mint a jelenlegi járvány. Bár most ilyenre nem került sor, a megfelelő felhatalmazás birtokában a kormánynak csak döntés kérdése, hogy mondjuk felfüggessze vagy korlátozza az egy számláról hozzáférhető összeget. Már ez is növeli az állampolgárok pénzügyi kiszolgáltatottságát, de még nagyobb veszteséget okozhat, ha a számlavezető bank jelent fizetésképtelenséget. Ekkor ugyanis csak az állami garancia mértékéig (ez Magyarországon számlánként jelenleg 30 millió forint) garantált az egyenlegek – bármekkora is legyen az – kifizetése.
2020.05.15. (XXIV/20)
