A legfőbb brit fellebbviteli fórum 88 oldalas határozata alapján
a transznemű embereket esélyegyenlőségi ügyekben folyó eljárások során nem lehet biológiai értelemben nőnek tekinteni.
A bírói testület hangsúlyozta ugyanakkor, hogy végzése nem jelenti a transznemű embereket megillető jogi védelem megszüntetését, és az esélyegyenlőségi törvény változatlanul tiltja a velük szembeni hátrányos megkülönböztetést.
Lord Patrick Hodge, a legfelsőbb bíróság alelnöke, aki a fellebbviteli fórum végzését ismertette, kiemelte: nem szabad a határozatot úgy értelmezni, hogy az bármilyen társadalmi csoport diadalát jelenti bármilyen más társadalmi csoport felett.
A brit legfelsőbb bíróság szerdai döntésének előzménye az, hogy a skót kormány által még 2018-ban elfogadtatott törvény alapján a skóciai közigazgatási és egyéb köztestületi szervezetek vezetésében biztosítani kell a nők 50 százalékos részarányát. A jogszabály által adott meghatározás szerint az önmagukat nőként azonosító transznemű embereket is nőnek kell tekinteni az előírt részarány teljesítése szempontjából.
A nők esélyegyenlőségi jogainak érvényesítéséért küzdő, For Women Scotland szervezet fellebbezést nyújtott be a törvény ellen, azzal az érvvel, hogy a jogszabály új értelmezést ad a női nemnek, és ez meghaladja a skót parlament hatáskörét.
A brit legfelsőbb bíróság szerdai végzésében ezt az álláspontot fogadta el.
Az FWS jogi kampányában aktív szerepet töltött be J. K. Rowling, a Harry Potter-regények szerzője, aki sajtóértesülések szerint több tízezer fonttal támogatta a szervezet tevékenységét.
A brit legfelsőbb bíróság végzései egész Nagy-Britanniára - vagyis Skócia mellett Angliára és Walesre is - vonatkoznak, így a szerdai végzés jogi precedenshatásai túlmutatnak Skócia határain.
(MTI/Hetek)
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
„Jézus Krisztus nem vonult nyugdíjba, Ő a Királyok Királya”
Ünnepi nagyinterjú Németh Sándorral 1. rész »