A Barna Group 2025 végén végzett felmérései szerint a gyakorló keresztények meglepően nyitottak: 48 százalékuk bízik abban, hogy az AI segítheti őket a szellemi növekedésben, sőt, többségük a pénzügyi stabilitás, a mentális jólét és az élet értelmének keresése terén is hasznosnak tartja az algoritmusokat.

Az érték állandó! Most mindenkinek, aki előfizet a Hetek nyomtatott verziójára, online előfizetést is adunk, amivel a friss újság mellett a teljes archívum is elérhető! Részletek: https://www.hetek.hu/elofizetes

Daniel Copeland, a kutatócég alelnöke szerint az adatok zavarba ejtőek, hiszen a hívők bizalma a technológia iránt olyan területeken is magas, amelyek korábban kizárólag a hit és az Istennel való személyes kapcsolat körébe tartoztak.

A bizalom mellett azonban mély félelmek is jelen vannak: a lelkészek 94 százaléka, a hívőknek pedig 83 százaléka aggódik amiatt, hogy az AI félreértelmezheti a Szentírást. A kutatás rámutatott, hogy a gyakorló keresztények 73 százaléka tart attól, hogy a technológia miatt az emberek elveszíthetik a hitüket, és tízből hét hívő szerint az AI alááshatja a spirituális vezetőkbe vetett bizalmat is.

A lelkészek 63 százaléka fél attól, hogy a technológia idővel feleslegessé teszi az ő munkájukat is.

A gyakorlati alkalmazás már most is széleskörű a gyülekezetekben: az egyházi vezetők mintegy 60 százaléka havonta többször használ AI-eszközöket, a lelkészek többsége pedig bevallottan a ChatGPT-hez vagy a Grammarly-hoz fordul a prédikációk előkészítésekor.

Ennek ellenére a szervezeti felkészültség gyerekcipőben jár: bár a vezetők többsége fontosnak tartaná az irányelvek kidolgozását, jelenleg az egyházak mindössze 5 százaléka rendelkezik hivatalos szabályozással az AI használatára vonatkozóan. Ez a jelentős szakadék a felelősségérzet és a gyakorlati megvalósítás között rávilágít arra, hogy a keresztény közösségek még keresik a választ a technológiai fejlődés és a isteni tekintély közötti feszültségre.

(CP/Hetek)