Ez egy véleménycikk.

Április 3-án válassza a Heteket! Videós elemzések, helyszíni tudósítások, élő hírfolyam – kövesse velünk a választási eredményeket vasárnap!

Ez örömteli! Jó látni, hogy az isteni kinyilatkoztatás versei, parancsai komoly mérlegelési szempontok politikai oldaltól függetlenül, az lett a mérce, hogy mennyire tudják összeegyeztetni a jelöltek a tevékenységüket a Szentírás útmutatásával (hogy örülne ilyen helyzetnek Päivi Räsänen!). Ki gondolta volna, hogy idáig eljutunk?

Üröm az örömben ugyanakkor, hogy a nagy lelkesedésben egyesek lassan az üdvösség előfeltételének látják jelen esetben a baloldalra történő szavazást. Bajnai Gordon volt magyar miniszterelnök például azzal érvelt a Facebook-oldalán az ellenzékre való voksolás mellett, hogy „aki a NER-t támogatja, az a Tízparancsolatból legalább négyet megtagad”.

Kemény szavak, hiszen melyik hívő kockáztatná Isten parancsának a megtagadását csak azért, hogy egy általa preferált politikusra szavazzon.

Márki-Zay Péter még ennél is tovább ment a kampány során, ő egyenesen kijelentette: becsületes, keresztény ember „nem szavazhat a Fideszre”. Most ezzel vagy azt mondta az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, hogy megtiltja a becsületes keresztényeknek a szabad választást, vagy azt állítja, hogy nyomban megszűnnek kereszténynek lenni azok a választópolgárok, akik valamiért nem fogadnák meg MZP intelmeit és elkövetik az ősbűnt azzal, hogy a Fideszre szavaznak. (Miközben egy tüntetésen, Ézsaiás messiási próféciáit pedig egyenesen Márki-Zayra vonatkoztatták. Dermesztő végletek.)

A viccet félretéve, nagyon komoly félreértésről és égbekiáltó kettős mércéről van szó.

A baloldal eddig ugyanis éppen azt kérte számon a kormányon, hogy miért ennyire elkötelezett világnézetileg, a keresztény világnézet alapján történő törvényhozást kirekesztőnek minősítették. Miközben egyik oldalon számonkérik azt a propagandát, hogy Márki-Zay egyenlő lenne Gyurcsánnyal, fordítva viszont simán összemossák Orbánt és Putyint.

Bármilyen meglepően is hangzik,

a hívők nem aszerint szavaznak a politikusokra, hogy azok betartják-e a Tízparancsolatot vagy sem.

Ha így tennének, akkor legyünk őszinték: a választásokon egy keresztény se tudna elmenni szavazni, hiszen amennyire vétkes a parancsok megszegésében a jobboldali vezetés, épp annyira (ha nem jobban) vétkes a mindenkori baloldal is. Bugyutaság lenne azt állítani, hogy az egyik oldal a szent, a másik a bűnös – a gonosz és a jó küzdene meg egymás ellen.

Ha nem szavazhatnánk bűnös emberekre, akkor a keresztény társadalom egésze végérvényesen kiszorulna a közéletből.

Ami egyébként úgyszintén ellentétes lenne Isten útmutatásával.

A progresszív baloldal ugyanakkor nyilván örömtáncot járna, de – nem akkora palimadarak a keresztények, hogy belemenjenek ebbe a játszmába.

A keresztények aszerint kellene, hogy döntsenek a választáson, hogy melyik az a politikus (legyen bűnös, vagy sem), aki képes biztosítani az ország jólétét és biztonságát (ne sodródjon bele háborúba), azt hogy „csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel”. (1 Tim. 2:2) Számunkra az elsődleges, hogy olyan társadalmi közeg legyen Magyarországon, amelyben egy hívő szabadon hirdetheti Isten örömhírét, a gyülekezetek növekedhetnek, a keresztény szülők félelem nélkül nevelhetik értékrendjük szerint a gyermekeiket. S ezt többé-kevésbé, bizony – bűnös emberek is képesek biztosítani.

Azzal nem menne sokra egy hívő sem, hogyha a megválasztott miniszterelnök példás családi életet élne, erkölcsös volna a magánéletében,

ám kormányfőként olyan társadalomromboló folyamatok előtt nyitná meg az ajtót, mint például a házasság kereteinek a felszámolása, a homoszexuális párok örökbefogadása, vagy például a természet rendjét felrúgó LMBTQ-, és transzideológia.

Ezek az isteni, természeti törvények tudniillik még a Tízparancsolat megszületését is megelőzték. A házasság intézménye, és a család alapjai civilizációnk alappillérei, amelyeket ha elmozdítunk – visszafordíthatatlan következményekkel kell szembenéznünk.

Éppen ezért arra bátorítom a keresztény honfitársaimat, hogy vasárnap ne furkósbotként használják a Tízparancsolat kőtábláit, hanem inkább szellemi iránytűként, hogy a lelkiismeretük és belátásuk szerint úgy szavazzanak (a népszavazáson is), hogy az minden magyar javát szolgálja.