Mióta Izrael megindította legújabb offenzíváját, a „Gedeon szekerei” hadműveletet Gázában a Hamász terrorszervezet teljes legyőzésére és a túszok kiszabadítására, olyan heves reakciókat tapasztalt a nyugati világ vezető országai részéről, melyet az október 7-én elszenvedett mészárlás óta sohasem. A döntés több hónapos eredménytelen tűzszünetet, sikertelen tárgyalásokat követett. Izrael úgy véli, nincs életképes alternatívája a hadműveletnek, nincs más módja a polgárai meggyilkolására felesküdött szervezettől való megszabadulásnak. Izraeli tisztviselők szerint az offenzíva céljai közé tartozik „meghódítani” Gázát és megtartani a területet; a palesztin polgári lakosságot az övezet déli részére költöztetni; megakadályozni, hogy a Hamász terrorszervezet ellenőrzése alá vonja a humanitárius segélyszállítmányokat, majd teljesen legyőzni azt, kiszabadítva a fogságában levő izraeli túszokat.
Éles kritikákkal és fenyegetéssel reagált több vezető európai ország és Kanada is a hadműveletre, illetve a humanitárius segélyek övezetbe való beengedésének tilalmára (melyek rendre a Hamász terrorszervezetnél kötnek ki). Közös közleményben ítélte el hétfőn a brit, a francia és a kanadai kormány Izrael újabb gázai hadműveleteit, és nyíltan szankciókkal fenyegette meg Izraelt a katonai
akció folytatása, a Gázának szánt humanitárius segélyek bejuttatásának további akadályozása, illetve a ciszjordániai telepek bővítése esetére. A londoni miniszterelnöki hivatal által hétfő este ismertetett háromhatalmi állásfoglalás a gázai lakosság szenvedéseit tűrhetetlen mértékűnek nevezte, és teljeséggel elégtelennek minősíti azt az előző napi bejelentést, amely szerint Izrael beengedi az „alapvető ellátáshoz” szükséges mennyiségű élelmiszer-szállítmányokat az övezetbe.