az oroszokat váratlanul érte, hogy az ukránok új taktikával hajtottak végre nagyszabású inváziót Kurszkban. Messze benyomultak orosz területre, többnyire ellenállás nélkül, vagy csak néhány tapasztalatlan területi egységgel találták magukat szemben. Mindezt dróntámogatás mellett tették meg, de más légi technikát nem használtak, főleg azért, mert ilyennel Ukrajna jelenleg nem is rendelkezik, a Romániában állomásozó néhány jelképes F–16-ostól eltekintve.
Oroszország szövetségi szintű szükségállapotot hirdetett a kurszki régióban. Az invázió augusztus 6-án kezdődött, de az oroszok csak napokkal később csoportosítottak át elegendő létszámú katonát és különleges műveleti egységet, hogy megpróbálják szétzúzni az ukrán előrenyomulást. Ezt is előre eltervezték az ukránok és NATO-beli támogatóik. Az ukrán erők ott ássák be magukat, ahol csak tudják, mivel a cél az, hogy minél tovább tartsák a területet.
Ukrán bejelentés szerint 74 orosz települést, az oroszok információi szerint 28-at sikerült (lapzártánkig) elfoglalnia az ukrán hadseregnek Kurszkban, több mint 120 ezer orosz civil menekült el a konfliktusövezetből. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a kijevi erők tovább folytatják a térnyerést a kurszki térségben, és lapzártánkig több mint 100 orosz hadifoglyot ejtettek. Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy kedd éjszaka folyamán 117 ukrán drónt lőttek le a területén belül, főként Kurszk, Voronyezs, Belgorod és Nyizsnyij Novgorod régiókban. Tájékoztatásuk szerint rakétákat is lelőttek, és Szuhoj Szu–34-es bombázókat mutattak be, amelyek ukrán állásokat támadtak a kurszki régióban. Később hozzátették, hogy az orosz erők visszavertek egy sor ukrán támadást a kurszki területen belül, többek között a határtól 18 kilométerre lévő Ruszkoje Porecsnajánál, és orosz források szerint a frontot sikerült stabilizálni. A szükséges intézkedéseket így is megtették: evakuáltak egy olyan kurszki járást is, amely nem konkrétan határos Ukrajnával – ez is jelzi a behatolás jelentős mértékét.