A Jordán Hashemita Királyságot 1921-ben hozták létre Transzjordán Emirátusként és 1946-tól független államként a Közel-Kelet meghatározó szereplőjévé nőtte ki magát. Geostratégiai helyzete kulcsfontosságú szereplővé teszi az izraeli–palesztin konfliktusban, a szíriai polgárháborúban, valamint az ISIS és más terrorszervezetek elleni globális harcban.
Jordánia egy időben ápol szoros kapcsolatokat a Nyugattal és az arab világgal. MNNA-státusszal (kulcsfontosságú, nem NATO szövetséges állam státusz) rendelkezik, amely megjelölést az Egyesült Államok kormánya olyan országoknak ad, amelyek stratégiai munkakapcsolatban állnak az amerikai fegyveres erőkkel, ugyanakkor nem tagjai a NATO-nak. Nyugati szomszédjával, Izraellel, 1994-ben írt alá békemegállapodást, amely többnyire biztosította a békés egymás mellett élést az elmúlt évtizedek során. A Hashemita Királyság emellett különleges szerepet tölt be a jeruzsálemi muszlim szent helyek őrzésében és palesztin menekültek millióinak ad otthont.
A gázai háború kitörése előtt Jordánia számos nehézséggel küzdött, amely belpolitikai stabilitását bizonytalanná tette. Október 7-e óta Teherán ezeket a problémákat kihasználva igyekszik még bizonytalanabbá tenni a királyság helyzetét. Irán Izraellel vívott háborújában Jordánia kulcsfontosságú szereplő, hiszen Izraellel való nyugati határának birtoklása biztosítaná Irán számára Izrael teljes bekerítését.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »