Tavaly ilyenkor – azaz néhány héttel a novemberi elnökválasztás előtt – már ismert volt, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója több mint 400 millió dollárt adományozott, úgymond a biztonságos szavazás elősegítésére. A kedvezményezett körzetek elvileg olyan eszközökre költhették a pénzt, amelyek védelmet nyújthattak a koronavírus terjedésével szemben az urnáknál vagy akár a postán érkezett voksok feldolgozása során.
Mindennek pedig az volt az előzménye, hogy 2020 márciusában aktivisták fordultak a Kongresszushoz azzal a kéréssel, hogy a Covid-segélyek egy részét irányítsák át a választás lebonyolítását végző irodáknak. A képviselők a kívánt kétmilliárd helyett 400 millió dolláros támogatást szavaztak meg erre a célra, így – mint ahogy a Time magazin elhíresült, a demokrata választási „árnyékkampányt” beismerő februári cikke magyarázza – magánszemélyek ajánlották fel, hogy megtoldják az összeget.
Csak a Chan Zuckerberg Initiative többel szállt be, mint az állam: először 300, majd közel 120 millió dollárt áldozott az ügyre.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2021.10.22. (XXV/42)
