Hogy mégis mi az a proxyháború? Amikor egy nagyhatalmi szereplő a konkurens rezsim ellen egy harmadik állam támogatása útján, közvetett módon visel hadat. A harcokat mindvégig a támogatott harmadik ország vívja, nem pedig a mögötte megbúvó nagyhatalom. Pénzügyi támogatás, fegyverszállítmányok, hírszerzési értesülések vagy akár egyszerű politikai szólamok is szolgálhatnak egy proxyháború eszközeiül, ahogyan az az USA történelmében is megfigyelhető. Az Egyesült Államok ugyanis nemegyszer – különösen a hidegháborús érában – úgy látta jónak, hogy más állami, illetve nem állami szereplőkön keresztül érvényesíti nagyhatalmi törekvéseit egy adott régióban.
Már a XX. századi világégések előtt alkalmazták ezt a megoldást: először az első szamoai polgárháború (1886–1894), majd a rákövetkező második szamoai polgárháború (1898–1899) idején. Ekkoriban a Csendes-óceán délnyugati kies szigetcsoportján az amerikai, a német, valamint a brit hatalmi érdekek konkuráltak egymással – valamennyien bejelentették igényüket a térség feletti ellenőrzésre.
A nyolc éven át húzódó konfliktusban a nyugati hatalmak a szemben álló szamoai felek mögé beállva érvényesítették külpolitikai érdekeiket; fegyvert és kiképzést biztosítottak a harcoló csoportoknak. Idővel pedig hadihajókat is kirendeltek egy helyi kikötőbe, és már-már közvetlen, nyílt háború kitörése fenyegetett a nyugati hatalmak között, mikor egy ciklon elemi erővel csapott le a három ország flottáira és a szigetcsoportra, ami végül megakadályozta a helyzet eszkalálódását, s lényegében ezzel le is zárult a fegyveres konfliktus első szakasza.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »