Beni Ganc izraeli védelmi miniszter Rabatban katonai együttműködési szerződést írt alá.(Forrás: AP / Mosa'ab Elshamy)
A zsidó állam 1948-as kikiáltása óta titkos kapcsolat állt fent az észak-afrikai királyság és a közel-keleti ország között anélkül, hogy Marokkó hivatalosan elismerte volna Izraelt. 1994-ben egy párizsi diplomáciai találkozó hozta el az első nyilvános lépést: Izrael Rabatban, Marokkó Tel-Avivban nyitott összekötő irodát. Sajnos ezek élete rövidnek bizonyult: hat évvel később, a második intifáda során bezárták őket. Ebben az elmúlt több mint 70 évben a zsidóság létszáma az észak-afrikai királyságban 250 ezerről 2-3 ezer főre csökkent.
A Trump-adminisztráció utolsó pillanataiban, 2020. december 10-én állították helyre Izrael és Marokkó között a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Államok részvételével kötött háromoldalú megállapodás keretében, amely elismeri Marokkó szuverenitását a déli szomszéd, Nyugat-Szahara felett.
Nem véletlenül esett Izrael választása az észak-afrikai muszlim királyságra. Az izraeli külpolitika a Közel-Kelet egyetlen demokráciájaként, ellenséges államok gyűrűjében rá van kényszerítve, hogy árgus szemekkel kutassa, hol találhat gyenge pontot az ellenoldali tömb szereplői között.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.01.28. (XXVI/4)
