Beni Ganc izraeli védelmi miniszter Rabatban katonai együttműködési szerződést írt alá.(Forrás: AP / Mosa'ab Elshamy)
A zsidó állam 1948-as kikiáltása óta titkos kapcsolat állt fent az észak-afrikai királyság és a közel-keleti ország között anélkül, hogy Marokkó hivatalosan elismerte volna Izraelt. 1994-ben egy párizsi diplomáciai találkozó hozta el az első nyilvános lépést: Izrael Rabatban, Marokkó Tel-Avivban nyitott összekötő irodát. Sajnos ezek élete rövidnek bizonyult: hat évvel később, a második intifáda során bezárták őket. Ebben az elmúlt több mint 70 évben a zsidóság létszáma az észak-afrikai királyságban 250 ezerről 2-3 ezer főre csökkent.
A Trump-adminisztráció utolsó pillanataiban, 2020. december 10-én állították helyre Izrael és Marokkó között a diplomáciai kapcsolatot az Egyesült Államok részvételével kötött háromoldalú megállapodás keretében, amely elismeri Marokkó szuverenitását a déli szomszéd, Nyugat-Szahara felett.
Nem véletlenül esett Izrael választása az észak-afrikai muszlim királyságra. Az izraeli külpolitika a Közel-Kelet egyetlen demokráciájaként, ellenséges államok gyűrűjében rá van kényszerítve, hogy árgus szemekkel kutassa, hol találhat gyenge pontot az ellenoldali tömb szereplői között.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2022.01.28. (XXVI/4)
