Bár Németország határozottan kijelentette, Tajvant fogja támogatni minden esetleges katonai konfliktusban, Ausztrália pedig higgadtságra intett, az elemzők egyelőre a háború rémét nem látják közelinek.
Ugyanakkor érdekes minta látszik kirajzolódni az amerikai külpolitikában:
sorra olyan lépéseket tesz az amerikai vezetés, mellyel kétpárti támogatást tudhat a háta mögött, legyen az Ukrajna ügye, egy al-Kaida-vezér kiiktatása, vagy egy demokratikus Tajvan melletti kiállás.
Ukrajna után már semmiben sem tudunk száz százalékig biztosak lenni: vajon továbbgyűrűzik-e a háború? Koszovó, Tajvan, mi lehet a következő csatatér? Hová vezet az amerikai rulett? Egy biztos: Amerika, Oroszország és Kína hármasát, és a világrendek harcát érdemes figyelni, és imádkozni, hogy a nagyhatalmi szkanderezés ne torkolljon civilek újabb tömegeinek értelmetlen nyomorába és halálába.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2022.08.05. (XXVI/31)
