Ursula von der Leyen, az EU Bizottságának vezetője(Fotó: AP / Francisco Seco)
A bizottsági elnök Európa koronavírus-járvány utáni újraindítással kapcsolatos politikai prioritásait ismertette programadó felszólalásában, ami azonban kemény ellenszélbe ütközött, annak megvalósíthatósága kapcsán pedig szakértők szerint kétségek merülnek fel.
„Itt az idő kihasználni ezt a lendületet” – szólította fel az Európai Parlament tagjait Ursula von der Leyen. Az olyan kivételes idők, mint a világjárvány, kivételes beszédeket követelnek meg, gondolhatta az elnök asszony, aki helyenként tartalmi hiányosságokkal küzdő előadásában a közönséget egyszerre kívánta megróni, figyelmeztetni és cselekvésre buzdítani.
Von der Leyen elsőként azt a célt tűzte ki, hogy Európát a világ első „klímasemleges” kontinensévé teszi. Beszédében világosan megfogalmazta, hogy a tagállamoknak nyújtott 750 milliárd eurós segély egyharmadát klímavédelmi beruházásokra fordítaná, az EU károsanyag-kibocsátásának az 1990-es adatokhoz képest kitűzött 40 százalékos csökkentését pedig 2030-ra 55 százalékra módosítaná – mindezt a Merkel-féle „Wir schaffen das”, avagy a gazdaságunk és az iparunk „meg tudja csinálni” felhívással.
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
Ügynökök osztották meg az 56-os bajtársakat
Interjú Fónay Jenővel, a Pofosz alapító elnökével »
1956: a magyar menekülteket védő diplomata rejtélyes halála
Povl Bang-Jensen története »
„A Sátán újra a Földön lakik, és számos emberi testet öltött magára”
Németh Sándor beszéde az október 7-e utáni Izrael melletti szolidaritási tüntetésen »
2020.09.25. (XXIV/39)
