Joe Biden és Kamala Harris még 2019 őszén, az egyik demokrata elnökjelölti vita után.(Fotó: AP / David J. Phillip)
A kétértelmű üzenet csak felerősítette azokat a feltételezéseket, hogy az 55 éves Harrist valójában a 78 éves, és sokak szerint fizikai, valamint mentális képességeinek már nem a csúcsán lévő Joe Biden utódjának szánják. Ha sikerül győzniük, ezzel nem feltétlenül várnának a következő elnökválasztásig, már 2024 előtt lecserélhetik Bident, így Harris hivatalban lévő elnökként indulhatna neki a második ciklusnak.
Az amerikai alkotmány szerint ez akár a beiktatás, vagyis 2021. január 21-e déli 12 óra után egy perccel is megtörténhet. Ha ilyen extrém forgatókönyvvel nem is érdemes számolni, az életszerű, hogy valamikor a ciklus második felében Biden egészségi okokra hivatkozva visszalép.
A mindenkori alelnök a közismert mondás szerint amúgy is „csak egy szívdobbanásnyira van” az elnökségtől, ezért mindig potenciális elnökként kell vele számolni, de most mivel ennek az esélye a szokottnál nagyobb, kiemelten figyelik az amerikai és a nemzetközi elemzők azt, milyen elnök is lenne Kamala Harris.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2020.08.14. (XXIV/33)
