A remény fogalma sem marad ki a vizsgálódásból, jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy jelentős védőfaktornak tartják a depresszióval, a szorongással, végső soron pedig az öngyilkossággal szemben.
A lelki egészség jelentőségében talán a legfontosabb szemléleti fordulatot a humanisztikus pszichológia hozta el. Gustav Jahodának köszönhetjük a „pozitív mentálhigiéné” fogalmát, amely szerint az egészség lényege nem a betegség hiánya, hanem a személyiség folyamatos és komplex növekedésének, fejlődésének az elve. A pozitív lelki egészségnek vagy életminőségnek pedig mindegyik fenti összetevő kihagyhatatlan eleme. Izgalmas meglepetés lehet a magukat „realistának” nevező, sokszor igen pesszimista, sötét várakozásokkal élő személyeknek, hogy a reményt a lélektan nem valami ködös, alaptalan illúziónak, hanem a kihívásokkal való megküzdés egyik stratégiájának tartja, amelynek sajátja a célirányosság és a haladás motivációja!
Ha még hozzátesszük azt is, hogy a reményre való képesség komolyan növeli az érzelmi teherbíró képességünket és az énerőnket, akkor láthatjuk, hogy valós és értékes szerepe van az életvezetésünkben.