Bármilyen aggasztó is, ami a Velencei-tóról hallható, a vízszint változása egy természetes folyamat része.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)
Most minden előfizetőnknek adunk! Fizessen elő a Hetek nyomtatott vagy online hetilapra a régi áron május 31-ig és spóroljon velünk. Részletek a hetilapban és a https://www.hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az elmúlt két évben a Velencei-tó kapcsán nem sok jó hírt lehetett hallani. Egyrészt az alacsony vízállástól zengett a média, másrészt tavaly a tömeges halpusztulás hatalmas problémát okozott. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVSZ) honlapjáról megtudhatjuk, hogy a Velencei-tavat mindig sekély víz jellemezte, a víz szintje a mindenkori csapadék- és hőmérsékleti viszonyoktól függően erősen ingadozott. Ideális vízszintje a 130–160 centiméter közötti tartományban helyezkedik el. Tavaly nyáron a tó vízszintje 71 centiméterre csökkent, majd az év végén emelkedésnek indult, de így is csak 89 centiméterre nőtt. A tó vizét télen a Zámolyi- és a Pátkai-tározó vízkészletéből próbálták pótolni. Idén, május 22-én, Agárdon 94 centiméteres a víz állása, ami még mindig 36 centiméterrel elmarad az alsó határértéktől.
A Hetek megkeresésére az Országos Vízügyi Főigazgatóság Sajtóosztálya összefoglalta, hogy az éghajlatváltozás módosítja a vízkészleteket, ennek hatásai érezhetők a Velencei-tónál is. Szélsőségesebb lett az időjárás, így a vízjárásra kétirányú szélsőség jellemző Magyarországon: a túl sok és a túl kevés víz is, amelyhez vagy alkalmazkodni lehet, vagy az ellensúlyozására hatásmérséklő intézkedéseket lehet hozni. Az alkalmazkodás azt jelentené, hogy elviseljük, hogy a Velencei-tó néha kiszárad (ez körülbelül 100 évenként következne be), a hatásmérséklő beavatkozás pedig azt, hogy növeljük a vízkészletgazdálkodási célú tározók kapacitását, vagy máshogy üzemeltetjük a tározókat, prioritá st adva a Velencei-tó vízszinttartásának – ismertették.
2022.05.27. (XXVI/21)
