Az ókori világ hét csodája közt számontartott legendás gízai piramisok napjainkban is népszerű turistacélpontok. A történelem során sokakat foglalkoztatott a kérdés, vajon mit rejthet a kolosszális építmények belseje. Az 1830-as években elsőként Howard Vyse brit katonatiszt és amatőr régész jutott be a piramisokba, ahol megtalálta Menkauré fáraó díszes szarkofágját. A felbecsülhetetlen leletet Vyse a Beatrice kereskedelmi hajó fedélzetén akarta Angliába szállítani. A vitorlás azonban Nagy-Britannia felé hajózva heves viharba került és rakományával együtt hullámsírba süllyedt. A katasztrófa után sokan a fáraó átkáról kezdtek el suttogni. Bár az átok csupán legenda, tény, hogy a hajó roncsai és Menkauré híres szarkofágja még most sem került elő.
Leonardo da Vincit, a középkor egyik legismertebb polihisztorát a mai napig is számtalan titok veszi körül. A megannyi rejtély egyike Leonardo „Anghiari csata” címet viselő legendás, elveszett vagy csupán elveszettnek hitt festménye. Piero Soderini gonfaloniere (politikai vezető) 1503-ban bízta meg da Vincit, hogy fesse meg az ütközetet, amelyben Firenze, Velence és a Pápai Állam egyesített seregei csaptak össze Milánóval.
Da Vinci még ebben az évben megkezdte a munkát a firenzei Palazzo Vecchio tanácstermének egyik hosszanti falán, míg a szemben lévő falat riválisára, Michelangelóra bízták. A megbízást da Vinci új falfestési technikák kikísérletezésére használta fel, és bár a kartonpapírra készített vázlatok létezése bizonyított és jól dokumentált, az elkészült festményről semmilyen információnk nincs. Valószínű, hogy Leonardo időközben félbehagyta a munkát.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »