hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Az emberi gőg kudarca: elszállt ötletek Ikarosztól az atombombáig
Hübrisz az antik és modern irodalomban
Az emberi gőg kudarca: elszállt ötletek Ikarosztól az atombombáig

Nabukodonozor magának tulajdonította az erőt és a dicsőséget, ezért Istennek meg kellett őt fegyelmeznie.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)

2021. 09. 01.
Legyen szó Ikarosz szárnyairól vagy Dr. Frankenstein szörnyéről, az elmúlt évszázadok irodalmi alkotásai bőven szolgáltattak illusztrációt az emberi hübriszre. Az isteni törvényekkel szembeszálló arrogancia és az emberi határok feszegetésének megjelenítése és megítélése jelentős változáson ment keresztül az irodalomban az elmúlt évszázadok során.

Az ókori görögök a hübrisz kifejezést használták az elbizakodottság, gőg, valamint az önteltség és vakmerőség leírására, ami túllép az istenség által megszabott korlátokon. Annak érdekében, hogy a fogalmak mindenki számára megfoghatók és érthetők legyenek, a görögök mindent előszeretettel megszemélyesítettek. Így Hübrisz istennőjét vagy az éjszaka és a sötétség isteneinek lányaként, vagy máshol az Éter, tehát a levegő és a Föld lányaként jelenítik meg. Hésziodosz görög költő a hübriszben a gonoszság eluralkodásának, sőt az emberi nem eltűnésének az okát látja, ami a világot a feje tetejére állítja, mivel megszűnik az igazságosság.

A büntetésért kiáltó bűn

A hübriszre adott isteni válaszért Nemeszisz volt felelős. A karddal felfegyverzett szárnyas istennő igazság­osztóként jelenik meg, aki lesújt azokra, akik dölyfösen átlépik a korlátokat, legyenek azok isteni, emberi vagy természeti korlátok. Történet­írók hangsúlyozzák, hogy büntetésének célja mindig a fennálló rend és egyensúly helyreállítása volt. A görög hitvilág szerint Nemeszisz ítélete ártatlanokra is lesújthatott a bűnösökkel együtt, például természeti katasztrófák során. Hübrisz ellenpárja Aidosz volt, az alázat és a szégyen istennője, aki egyfajta egyéni lelkiismeretként szolgált, míg Nemeszisz volt ennek a közösségi megtestesítője.

A görög mitológiában látjuk mind az egyéni, mind a közösségi büntetést a hübriszre válaszul Prométheusz esetében, aki ellopta a tüzet az istenek hegyéről. Tekintve, hogy Prométheusz titán volt, őt maga Zeusz büntette meg azzal, hogy Kaukázus hegyén egy sziklához láncoltatta, ahol egy sas mindennap a máját marcangolta, ami másnapra újra visszanőtt. De az emberiség büntetése sem maradt el, mely a legenda szerint az volt, hogy Zeusz bosszúból létrehozatta Pandórát, az első asszonyt, akinek a dobozába az istenek mindenféle bajt, betegséget és gonosz szellemet bezártak. A nő végül kíváncsiságában kinyitotta a dobozt, rászabadítva az emberiségre annak tartalmát.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!