Már alig emlékszünk arra, hogy alig két órán át tartott Ukrajna és Oroszország második isztambuli béketárgyalás kísérlete. Valójában az is nagy eredmény, hogy a felek egyáltalán asztalhoz ültek egy nappal az után, hogy Kijev hat katonai bázis ellen intézett dróntámadást mélyen Oroszország területén; gyermekek és nők életét is kioltva – gyakorlatilag terrormerényletet végrehajtva – felrobbantott egy polgári használatban lévő vasúti hidat, majd célba vette a Krím-félszigetet és az orosz határterületet összekötő hidat a Kercsi-szorosban.
Az akciót másfél évig készítették elő, tehát Joe Biden adminisztrációjához mindenképp köthető. Nagy kérdőjel, hogy a jelenlegi elnök, Donald Trump tudott-e róla, és egyik válasz sem megnyugtató. Ha Ukrajna az USA jóváhagyásával vállalkozott ilyen veszélyes eszkalációra, akkor Washington gyakorlatilag hadat üzent Oroszországnak, hiszen proxy útján megtámadta annak nukleáris védelmét. Azok szerint, akik ezen a véleményen vannak, Trump a retorika ellenére nem akar békét, ehelyett arra készül, hogy átcsoportosítsa az amerikai erőforrásokat Ázsiába, Kína ellen.
Ugyanakkor több, washingtoni forrásokhoz közel álló megszólaló egybehangzóan amellett érvelt, hogy Trumpot nem értesítették előre a támadásról, hiszen a titkosszolgálati ügynökségek önjáróan működnek.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »