Trumpot egyes információk szerint bosszantja a katolikus agytrösztök befolyása, ugyanakkor eddig is nagyban hagyatkozott javaslataikra.(Fotó: AP / Pablo Martinez Monsivais)
Nem csak az evangéliumi keresztények gondolják úgy, hogy Amerika talán utolsó esélyét kapta meg Donald Trump újraválasztásával. Számos társadalmi csoportosulás és új mozgalom ütötte föl a fejét az elmúlt években, hónapokban, amelyek a 45. elnök visszatéréséért kampányoltak. E kampány elsöprő sikert aratott; Trump az elmúlt évtizedek legstabilabb mandátumát nyerte el.
Az új amerikai elnökség mögé felsorakozó szervezetek és mozgalmak számos ágazathoz és világnézethez tartoznak. Talán a legátfogóbb ernyőfogalom, ami ezek legtöbbjére alkalmazható, az az „új jobboldal”. Ez a laza, de tudatosan építkező hálózat évtizedek óta dolgozik a konzervatív fordulaton Washingtonban. A konzervatív mozgalom legfőbb arcai keresztény retorikát is alkalmaznak, és bibliai elvekre is előszeretettel hivatkoznak, ám a techoptimizmus és a MAGA-mámorban fürdő szerveződés csak nyomokban olvasztja magába az evangéliumi nézetrendszert.
Az új jobboldal eredendően a National Review-t megalapító neves újságíró, a CIA-nak is dolgozó William F. Buckley Jr. libertariánus irányultságú csoportjából nőtte ki magát az 50-es években, amelyhez nagy számban csatlakoztak katolikusok (maga Buckley is római katolikus volt). A következő évtizedtől jegyzett második hullámban (amihez tartozott Reagan és Bush is, és több neves evangéliumi vezető, mint Jerry Falwell és Pat Robertson) már olyan prominens katolikus személyiségek kapcsolódtak a mozgalomhoz, mint Pat Buchanan, a Schlafly házaspár vagy Newt Gingrich (Trump nagy támogatója), akinek felesége, Callista az első Trump-kormányban vatikáni nagykövetként szolgált.
2024.11.15. (XXVIII/46)
