Bár utólag az elnök szóvivője cáfolta, hogy a cseh államfő a külföldön élő oroszok internálására és üldözésére szólított volna fel (szerinte „csak a biztonsági intézkedések szigorítására lenne szükség”), a kollektív bűnösség elvének alkalmazása mindenképpen rossz történelmi emlékeket idéz fel, különösen Csehország részéről.
Mint azt lapunknak Pécsi Tibor történész elmondta, Csehország tekintetében nyilvánvalóan adódik a párhuzam a második világháború utáni Benes-dekrétumokkal, amely Csehszlovákia német és magyar származású lakosait kollektívan felelőssé tette a náci Németország és a horthysta Magyarország által a cseh és szlovák nép, illetve a cseh és szlovák állam ellen elkövetett bűnökért. „Ennek az lett az eredménye, hogy tulajdonképpen kitelepítették és kiűzték Csehszlovákiából a német és a magyar lakosokat” – mondta a történész.
A kollektív bűnösség elvének jogi és morális indoklása az volt, hogy Németország 1938-ban a müncheni konferencia révén a jobbára német ajkú lakosok által lakott Szudéta-vidéket a Nagynémet Birodalomhoz csatolta, 1939 márciusában pedig teljes egészében felbontotta Csehszlovákiát. Ebben a felbontásban a németek mellett két nemzet vett részt. Egyrészt Magyarország, amely a trianoni békediktátum miatt szerette volna visszakapni a történelmi magyar területeket, és így a Felvidék egy jelentős részét vissza is csatolták Magyarországhoz, részben 1938 novemberében, az első bécsi döntés következtében, majd 1939 márciusában, a csehszlovák állam felbontása után Kárpátalját is.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »