hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Ma is érvényes-e a tizedfizetés üzenete?
A klasszikus egyházfinanszírozás titka
Ma is érvényes-e a tizedfizetés üzenete?

Az ausztráliai Hillsong gyülekezet­hálózat egyik templomépülete. A nagy létszámú közösségekben az adakozókedv is magasabb.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix)

2022. 12. 01.
Honnan ered a tizedfizetés gyakorlata? Van bibliai megalapozottsága az egyházi tizednek? Mondott-e erről bármit maga Jézus? Ez nem egy olyan ószövetségi gyakorlat, ami az Újszövetségben érvényét vesztette?

Mint arról korábbi cikkünkben írtunk, (Beszakadt az adakozási kedv a nyugati gyülekezetekben, Hetek, 2022.10.07.) a Biblia az adás számos formáját tárja elénk. Ilyen a szabad akaratból való adakozás (a közösségnek), a jótékonyság (alamizsna), illetve az adás mint a tisztelet kifejezése. De létezik egy olyan forma is, amit a Szentírás nem is adásnak nevez – ezzel együtt az isteni gondviselés rendkívüli ígéretét kapcsolja hozzá.

A kőtáblák előtt íródott

Az Ószövetség törvényeit három kategóriába sorolhatjuk: Izrael állami törvényei (pl. a királyra vonatkozó szabályok), vallási rendeletek (pl. az istentisztelettel kapcsolatos áldozati törvények), illetve általános érvényű erkölcsi-szellemi szabályok (pl. a tízparancsolatban szereplő Ne ölj! vagy Ne paráználkodjál!). Az első két kategóriába tartozó szabályok bizonyos történelmi időben és körülmények között voltak érvényben. Izraelnek rendelkeznie kellett a földje felett, a zsidó templomnak állnia kellett, illetve ekkor még nem került sor a Messiás eljövetelére. Ha nem létezik a történelmi zsidó királyság, az arra vonatkozó állami törvények értelmüket vesztik. A templom hiányában az állatáldozatokra vonatkozó rendelkezések sem értelmezhetőek. Nem beszélve arról, hogy Krisztus egyszeri engesztelő áldozata minden további áldozat bemutatását feleslegessé tette.

De mi a helyzet a többi ószövetségi szellemi-erkölcsi törvénnyel és alapelvvel, amelyeket Mózes könyvei, a Példabeszédek könyve, és más ószövetségi szakaszok is tartalmaznak? Az általános szellemi-erkölcsi törvények közül van, amelyik a Názáreti Jézusban beteljesedett (pl. a fent említett áldozati törvények vagy a szombat törvénye), van, amelyiken Jézus szigorított (pl. ne ölj, ne paráználkodjál), és vannak, amelyek ugyanúgy érvényben maradtak (pl. szülők tisztelete, bálványimádás tilalma).

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!