A gárda éjjeli őrszeme meglepetten nézte az ellenséges vonalak irányából közeledő magányos alakot, aki a fagyba forduló hideg miatt szorosan nyakába húzta szürke kabátját, fejét pedig lehajtva, kezét hátrakulcsolva bandukolt a francia főhadiszállás irányába. A fellobbanó fáklyafényt, ami megvilágította az ismeretlen arcát, a szemközti oldalon állomásozó katonák is észlelték, akik rendszeresen célba lőttek az ellenséges tábor fényeire, hátha sikerül egy-két franciát előreküldeni a halálba, ami szélesre tárt karokkal várta a cseh kisváros, Austerlitz dűlőin közelgő vérontást.
A sötétben vörösen izzó fénypontot azonban hamarosan újabbak követték, ahogy fadarabok és szalmakötegek százai, majd ezrei gyulladtak ki a 10 kilométer széles arcvonal mentén. Csodálatos fényjelenség kápráztatta el az osztrák és orosz tábor katonáit. Naiv örömükben először azt hitték, hogy az ellenség visszavonul, és ezért a táborát bontja.
Az egyre erősödő dobpergés és trombiták hangja viszont pont az ellenkezőjét üzente. A francia tábor ünnepelt és több tízezer torok skandálta ütemesen az éjszakába: Éljen a Császár!
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »