hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Anyagi jólét: Tiltja vagy támogatja a Biblia?
Ruff Tibor teológus írása a kereszténység gazdagsághoz való viszonyáról
Anyagi jólét: Tiltja vagy támogatja a Biblia?

Ruff Tibor teológus írása a kereszténység gazdagsághoz való viszonyáról(Forrás: Wiki Commons)

2020. 06. 18.
Az utóbbi időben ismét felelevenedett a vita Jézus, az apostolok és a kereszténység viszonyáról a gazdagsághoz. Ez is azon kérdések közé tartozik, amelyek az elmúlt kétezer év európai történelme során sokat bonyolódtak és torzultak a pogány, nem biblikus koncepciók kereszténységgel való keveredése során.

Először is tisztáznunk kell, hogy a keresztények hite szerint egyrészt (történetileg) Jézus a népéhez és annak hitéhez, tövényéhez minden tekintetben hűséges zsidó volt; másrészt (teológiailag) az Ó- és Újszövetség egységes, ellentmondásmentes rendszert alkotó kinyilatkoztatása Istennek. Jézus a mózesi Törvényhez való feltétlen ragaszkodását radikálisan kifejezte: „Ne gondoljátok, hogy eltörölni jöttem a Törvényt vagy a Prófétákat: nem azért jöttem, hogy eltöröljem, hanem hogy beteljesítsem őket. Mert úgy van, ahogy mondom nektek: amíg az ég és a föld meg nem semmisül, egyetlen „i” betű, sem egyetlen írásjel nem veszti érvényét a Törvényből, míg az egész meg nem valósul. Aki tehát csak egyet is felold a legkisebb parancsok közül, és úgy tanítja az embereket, a legkisebbnek fogják mondani a menny uralma alatt; aki viszont teljesíti őket és tanítja is, azt nagynak fogják mondani a menny uralma alatt.” (Máté 5:17-20) Így minden olyan értelmezés, amely Őt ezzel szembefordítani igyekszik, teológiailag hibás.

Vagyonos pátriárkák

A mózesi Törvény (Tóra, Mózes öt könyve) a zsidók és keresztények hite szerint minden igaz, életszerű és igazságos erkölcsiség egyetlen megbízható, isteni alapja. Hogy mi bűn, és mi nem az, azt egyedül a Tóra határozza meg, amelyhez „ne tégy hozzá, és el se vegyél belőle” – vagyis semmilyen emberi erkölcsi felfogás nem mondhat bűnnek valamit, amit a Törvény nem mond annak, és fordítva sem. Az Ószövetség többi könyvei mind felfoghatók úgy, hogy azok a Tóra értelmezését segítő kommentárok, amelyek történetekkel és tanításokkal, példákkal és ellenpéldákkal segítenek abban, hogy az egyes élethelyzetekben a Tóra egységes és felbonthatatlan rendszert alkotó 613 parancsát hogyan kell a gyakorlatban helyesen megélni. Az Újszövetség sem hozott lényegileg új törvényt, hanem szintén tovább árnyalja és pontosítja a mózesi Törvény értelmezésének és alkalmazásának helyes értelmezését.

Fotó: Shutterstock / PuzzlePix
Ábrahám úton Kánaán földjére. A hit ősatyja, illetve fia és unokája, Izsák és Jákob kifejezetten gazdagok voltak, Isten mégsem szégyelli, hogy „róluk van elnevezve”. (Forrás: Shutterstock/Puzzlepix)

A gazdagság kérdése először Mózes 1. könyvében a hit ősatyjának, Ábrahámnak, majd fiának, Izsáknak és unokájának, Jákobnak, azaz a három ősatyának a kapcsán merül fel. Róluk a Zsidókhoz írt levél 11. fejezetében azt olvassuk, hogy Isten „nem szégyelli, hogy róluk van elnevezve” – ugyanis a Mindenható egyik örök neve: „Ábrahám, Izsák és Jákob Istene”. Mindhármukról hangsúlyozottan feljegyzi a Tóra, hogy rendkívül gazdagok voltak (látványosan és kiemelkedően a körülöttük élő népekhez képest), és ezt a Tóra többször is Isten áldásának nevezi. E három személy minden szempontból paradigmatikus, mintaadó minden idők minden hívője számára.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!