A KSH adatai szerint 2023-ban közel 115 ezer 65–74 éves korú személy dolgozott Magyarországon, ami az érintett korcsoport több mint 10 százalékát jelenti, míg ugyanez 2010-ben közel 28 ezer főt – azaz 3,3 százalékot – jelentett. A növekvő számokat az állami ellátás összegének alacsonysága és a demográfiai folyamatok okozták. Ami azt jelenti, hogy a születések száma egyre csökken, a várható élettartam pedig folyamatosan növekszik, ezáltal pedig egyre több nyugdíjast egyre kevesebb fiatal kell, hogy eltartson. Emellett pedig az idősödő társadalomban – mivel évről évre kevesebb fiatal lép be a munkaerőpiacra –, egyre nagyobb szükség lesz a nyugdíjaskorú munkavállalókra. Tehát a demográfiai folyamatok jelentős gazdasági változásokkal, következményekkel járnak: megreformálják a munkaerőpiacot, a termelékenységet, hatással vannak a fogyasztási és a megtakarítási szokásokra.
Az MNB A demográfiai folyamatok gazdasági hatásai c. háttéranyaga szerint az időskorúak létszáma és népességen belüli aránya jelentős mértékben meg fog emelkedni a világ országaiban. A 65 évnél idősebbek létszáma a következő harminc évben akár meg is duplázódhat, és így a létszámuk 2020-hoz képest 728 millióról 1,5 milliárd fő fölé emelkedhet 2050-ig a világ országaiban. A kontinensek közül Európa lehet az egyetlen, ahol a munkaképes korúak létszáma csökkenni fog az előttünk álló évtizedekben. Ez számokban azt jelenti, hogy míg 2020-ban 485 millió fő volt, addig 2050-re 407 millió főre fog fogyatkozni Európában az említett korosztályba tartozó aktív munkavállalók száma, ami 16 százalékos csökkenést fog hozni. A jelenség legnagyobb mértékben Kelet- és Dél-Európában okoz majd problémát. Az előrejelzések szerint Kelet-Európában 20 százalékkal csökkenhet a 15–64 évesek létszáma 2020 és 2050 között, amiben a demográfiai folyamatok mellett a munkavállalók Nyugat-Európába való elvándorlása is szerepet fog játszani.
A meglepő számok magukban foglalják azt is, hogy a társadalomban tapasztalható sztereotípiákat fontos mielőbb levetkőzni és újfajta módon gondolkodni az idősebb generációkról. Ilyen előítéletek, hogy az idősödő személyek nem képesek lépést tartani a technológiával, a fiatalabbak munkáját nem tudják ellátni és betegeskedőek.