hetilap

Hetek hetilap vásárlás
A német menekültügyi bürokrácia botránya
Gyorsított eljárások
A német menekültügyi bürokrácia botránya

Szír és afgán migránsok a müncheni pályaudvaron.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )

2024. 07. 04.
Nyomozást indított a berlini és a cottbusi ügyészség néhány külügyminisztériumi munkatárs ellen, akik az elmúlt öt évben arra használták hatalmukat, hogy gyorsított eljárásban, akár papírok nélkül vagy hamisított papírokkal is Németországba segítsenek több ezer migránst, nem ügyelve arra, hogy az állítólagos üldözöttek akár radikális imámok is lehettek.

Az Egyesült Államok afganisztáni kivonulását követően a nyugati sajtó azzal volt tele folyamatosan, hogy a tálibok igazi diktatúrát vezettek be, és olyan mértéket öltött az üldözés és a leszámolás, hogy azt a nyugati társadalmak nem nézhetik tétlenül. Miután 2021-ben Németország is kivonult Afganisztánból, rögtön elindítottak egy programot, amelynek segítségével a németekkel együttműködő afgánokat egyszerűsített eljárással Németországba menekí­tették. 2022-ben aztán ezt a kezdeményezést bővítette ki Annalena Baerbock külügyminiszter és Nancy Faeser belügyminiszter programja, amelyben az üldöztetésnek kitett afgánokat igyekeztek gyorsított eljárással Németországba áthozni, azzal a célkitűzéssel, hogy havonta legalább ezer ilyen faji, nemi vagy politikai diszkriminációtól szenvedő afgánt „mentsenek meg”.

A várólisták érthető módon igen hamar beteltek, viszont a tapasztalat azt mutatta, hogy hiába kongatták a vészharangot a folyamatban részt vevő konzulátusok amiatt, hogy radikális imámok és saríatudósok jelentkeznek a programra. A kivonulás után Németország megszakította a diplomáciai kapcsolatot is az új tálib rezsimmel, viszont a pakisztáni konzulátuson szolgáló német nagykövet egy később kiszivárgott titkos dokumentumban igyekezett figyelmeztetni a Külügyminisztériumot, hogy a radikális iszlamisták kihasználják a kezdeményezést.

A Cicero nevű konzervatív hírportál birtokába jutott dokumentum szerint a jelentkező „csoport legalább 50 százaléka a követség tapasztalatai szerint nem klasszikus képzésben részesült ügyész vagy bíró, hanem Korán-iskolákat végzett, saría törvény – az iszlám jogi értékrendje – szerint iskolázott jogtudós”. Ám, mivel a külügy a folyamat lebonyolítását és a jelentkezők előminősítését elsősorban civil szervezetek hatáskörébe helyezte, a pakisztáni konzulátus arról próbálta tájékoztatni a feletteseit Németországban, hogy az érintett civil szervezetek, mint a Pro Asyl (Menekültpártiak) vagy a Kabul Luftbrücke (Kabul Légihíd), több mint 700 kérelmet intéztek állítólagos afgán jogászok, bírók és ügyészek érdekében, akik a konzul szerint iszlám jogtudósok voltak, és akiknél a helyzetértékelés szinte azonos volt, azaz az üldözöttségük milyensége kísértetiesen hasonlított.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!