Az államtitkár azt követően nyilatkozott, hogy az uniós tagországok belügyminiszterei többségi döntéssel tanácsi álláspontot fogadtak el az unió menekültügyi reformjáról.

Az elfogadott dokumentum, amely általános megközelítést tartalmaz, a menekültügyek tekintetében azt vetíti elő, hogy "egy uniós elosztási mechanizmus révén lényegében maguk az illegális migránsok vagy az őket Európába szállító embercsempészek fogják eldönteni azt, hogy Európában kik laknak majd" - tette hozzá a politikus.

Rétvári elmondta, hogy Magyarország ezt a javaslatot végig ellenezte Lengyelországgal együtt.

A javaslatnak része, hogy ha valamelyik tagállam nem fogad be migránsokat, akkor bevándorlónként körülbelül 8 millió forintos összeget kell befizetnie az Európai Uniónak.

Az államtitkár aránytalannak nevezte, hogy az álláspont rögzíti, hogy a határvédelmi, vagy a határon lebonyolítandó eljárások közül melyik tagállam milyen arányban viseli a terheket.

"Bár Magyarország az európai döntések szerint nem frontország, ettől függetlenül hazánkra rótták a terhet, miszerint az összes határeljárás 28,3 százalékát a magyar hatóságoknak kell elvégeznie. Magyarország majdnem egyharmadát kell, hogy biztosítsa az összes európai uniós határeljárási kapacitásnak, ez amiatt alakult így ki, mert a magyar hatóságok pontosan nyilvántartják, hogy hány illegális migránst térítenek vissza"

- mondta az államtitkár.

Rétvári Bence nem tudott beszámolni előrelépésről a határvédelmi költségek uniós finanszírozása kapcsán, miközben Magyarország több mint másfél milliárd eurót fordított ezen kapacitások kiépítésére.

"Többször kértük, hogy az EU járuljon hozzá a külső határvédelem költségeihez. Ha már szolidaritásról beszélünk, akkor az nem csupán azt jelenti, hogy egymás között szétosztják a migránsokat, hanem azok is legyenek ennek részei, akik arra törekednek, hogy minél kevesebb embert kelljen szétosztani" - mondta a politikus.

Az államtitkár szerint a javaslat veszélyes, mert könnyítéseket, enyhítéseket tartalmaz, és ez mindenképpen ösztönzőleg fog hatni az illegális migrációra. Arra is kitért, hogy az elfogadott tanácsi álláspont elfogadási eljárási folyamata "a kettős mércének és az európai értékek megcsúfolásának volt a mintapéldája”.

A magyar álláspont szerint az uniós tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács az, amelynek döntési joga van a menekültügyi reformokkal kapcsolatos kérdésben, azonban a belügyminiszterek tanácsa ezt figyelmen kívül hagyta.

Azt is hozzátette, hogy a miniszterek olyan javaslatokról szavaztak, amelyeket pár perccel, legfeljebb fél órával korábban osztottak ki a tanácsülésen, továbbá a "migrációpárti kormányok" nyomást gyakoroltak a többi tagországra, hogy a javaslatot elfogadják.

Maria Malmer Stenergard, a soros EU-elnök Svédország migrációs ügyekért felelős minisztere úgy értékelte az új migrációs csomag elfogadását, hogy az biztonságot teremt a menekültstátuszért folyamodók számára és megkönnyíti a tagállamok illetékes hatóságainak munkáját is.

A csomag a migráció frontországainak megsegítésére kötelező szolidaritási mechanizmust fektet le, ami hosszú távú megoldást jelent a migráció kezeléséhez. A mechanizmus lehetőséget biztosít a tagállamoknak arra, hogy válasszanak a szolidaritás különböző formái közül, és állítólag nagy rugalmasságot biztosít az eltérő igényekkel rendelkező tagállamok számára.

Stenergard elmondta, hogy a jogszabályok segíteni fogják az uniós maradásra nem jogosult migránsok visszaküldését a hazájukba, és a visszaküldés célországának meghatározása a nemzetközi joggal összhangban történik majd.

A csomag intézkedéseket tartalmaz a migránsok tagállamok közötti illegális mozgásának csökkentésére, lefekteti továbbá a migráció legális útjainak lehetőségét is. Ez egyebek mellett segíteni fogja a munkavállalás céljából Európába vágyakozók hozzáférését az uniós munkaerőpiachoz

- mondta a svéd politikus.

Ylva Johansson, az Európai Bizottság belügyi biztosa a sajtóértekezleten "rendkívül jelentős lépésnek" nevezete a migrációs és menekültügyi paktum tanácsi elfogadását, és reményét fejezte ki, hogy hamarosan megkezdődhetnek a háromoldalú tárgyalások az uniós tanács, az Európai Bizottság és az Európai Parlament tárgyalói között a csomag végleges elfogadása érdekében.

(MTI / Hetek)