hetilap

Hetek hetilap vásárlás
Négy fal közé szorítanák a vallásokat Franciaországban
Abaja-purparlé
Négy fal közé szorítanák a vallásokat Franciaországban

Párizs külvárosa a július 14-i nemzeti ünnepi katonai parádén. (Fotó: AP / Youcef Bounab)

2023. 09. 21.
Az abaja betiltása a francia iskolákban valójában nem jogi, hanem politikai kérdés. A következő dilemma elé állítja a liberálisokat: ellenezzék-e a lépést az egyéni szabadságjogok védelmében, vagy támogassák a szekularizmus nevében?

Franciaországban a szekularizmus (laïcité) elleni támadásnak számít a vallási hovatartozásról árulkodó jelképeket és öltözeteket viselni az állami tanintézményekben. Az ilyen incidensek elmúlt kétévbeli, több mint 120 százalékos megugrására hivatkozva Gabriel Attal oktatási miniszter közvetlenül a szeptemberi évkezdés előtt bejelentette, hogy a diákoknak tilos ezentúl abaját hordaniuk az iskolákban, „a Köztársaság e világi szentélyeiben”. A júliusban kinevezett tárcavezető szerint a szóban forgó – csak az arcot szabadon hagyó, köntösszerű hétköznapi – ruha a „hittérítés” kategóriájába tartozik, annak ellenére, hogy a muzulmán közösségek vezetői azt állítják, nincs vallási jellege, egyszerű divatdarab.

Egy botrány máris kirobbant Clermont-Ferrand-ban a tanév első napjaiban: az egyik abajában megjelent, ezért hazaküldött lány apja lefejezéssel fenyegette meg az igazgatót. Ugyanígy gyilkolta meg egy csecsen merénylő 2020-ban Samuel Patyt, a szólásszabadság szemléltetésére órán Mohamed-karikatúrákat mutató történelemtanárt. A szekularizmus elleni támadások megnövekedett számát sokan ehhez a brutális utcai kivégzéséhez kötik.

Egyházellenességtől a fejkendővitákig

A francia alkotmány 1946-ban rögzítette, majd 1958-ban, az Ötödik Köztársaság megalakulásakor megerősítette a szekularizmus alapelvét. Ugyanakkor ez egy képlékeny – a társadalmi változásokhoz és a politikai harcokhoz igazítható – eszme. Leegyszerűsítve, két megközelítése áll szemben egymással: a „nyitott” szekularizmus, amely érzékenyebb a vallásszabadságra és a vallásközi párbeszédre, illetve a „köztársasági” (militáns) vízió, amelynek a célja a hitrendszerek közéletben és politikai szférában elfoglalt helyének minimalizálása. Ez utóbbit az antiklerikális baloldali mozgalmak hozták létre, melyek az egyház tekintélyét megkérdőjelező, az emberi értelmet viszont vallásos tiszteletben részesítő felvilágosodás filozófiájában gyökereztek.

Hetek Univerzum
Nemzeti Média - és Hírközlési Hatóság, 1525 Budapest, Pf. 75. | +36 1 457 7100 (telefon) | +36 1 356 5520 (fax) | info@nmhh.hu | www.nmhh.hu
Alapító-főszerkesztő: Németh Sándor - Founder Editor in Chief: Németh Sándor. Kérdéseit, észrevételeit kérjük írja meg címünkre: hetek@hetek.hu. - The photos contained in the AP photo service may not be published and redistributed without the prior written authority of the Associated Press. All Rights Reserved. - Az AP fotószolgálat fotóit nem lehet leközölni vagy újrafelhasználni az AP előzetes írásbeli felhatalmazása nélkül! Copyright The Associated Press - minden jog fenntartva!