A biztos hangsúlyozta: nem szabad megvárni, amíg a menekültek megérkeznek az Európai Unió külső határaihoz, meg kell akadályozni, hogy az embercsempészek által működtetett nem biztonságos és ellenőrizetlen útvonalakon keresztül elinduljanak Európa felé.
Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy a közvetlen veszélyben lévő embereket - az afgán újságírókat, a civil szervezetek dolgozóit, különösen a nőket - nem lehet sorsukra hagyni.
"Támogatnunk kell a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket a nemzetközi szervezetekkel, és segítenünk kell nekik visszatérni otthonaikba, amint a körülmények lehetővé teszik ezt"
- húzta alá.
Johansson felszólította az uniós tagállamokat hogy "növeljék betelepítési kvótájukat és kínáljanak több legális bevándorlási lehetőséget" azok számára, akik nemzetközi védelemre szorulnak, különös tekintettel a nőkre és a fiatal lányokra. "Ez tükrözné az új migrációs és menekültügyi paktumban meghatározott átfogó és kiegyensúlyozott migrációs megközelítésünket" - tette hozzá.
Ahogy azt a hetek.hu is megírta, Angela Merkel német kancellár most el szeretné kerülni a 2015-ös menekült hullámot, a magyar külügy pedig nemzetközi nyomásra sem hajlandó korlátlan számú afgán menekült befogadására.
A biztos rámutatott arra is, hogy afgán állampolgárok jelentős része már az elmúlt években a szomszédos országokba menekült, ezért a befogadó közösségek segítésére az EU 250 millió euró összegű támogatást nyújtott. A támogatást a helyzet alakulásával párhuzamosan fokoznunk kell-hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság statisztikái szerint Afganisztánban több mint 3 millióan kényszerültek lakhelyük elhagyására az elmúlt két esztendőben. Legtöbben a vidéki területekről menekültek a fővárosba, Kabulba, 80 százalékuk nő és gyermek.
(hetek/MTI)