Hogy megértsük a dollár alternatívájaként szolgáló közös valuta ötletét, érdemes pár évtizedet visszaugrani az időben és röviden áttekinteni, miképp alakult ki a BRICS, és milyen gazdasági folyamatok vezettek el a napjainkban fennálló helyzetig.
A BRIC (akkor még S nélkül) mozaikszót 2001-ben használta először Jim O’Neil, a Goldman Sachs egyik közgazdásza, összevonva a leggyorsabban fejlődő országok angol nevének kezdőbetűit (Brazília, Oroszország, India és Kína). O’Neil akkor azt prognosztizálta, hogy 2050-re ez a négy ország lesz a világgazdaság legmeghatározóbb szereplője. Kilenc évvel később, 2010-ben ehhez a társasághoz zárkózott fel a Dél-afrikai Köztársaság is, és az eddig nem hivatalos formában használt betűszó (immár az S-szel kiegészülve) a csoportosulás formális megjelölése lett.
A BRICS országai ma a Föld területének 26 százalékát fedik le, és bolygónk teljes népességének több mint 40 százaléka ebben az öt országban él. Ezen túl a BRICS termeli meg a Föld teljes GDP-jének valamivel több mint negyedét, meghaladva nemcsak az Egyesült Államok, de az egész G7 által megtermelt GDP-t.