A francia zsidóság helyzete még törékenyebbé vált.(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Képbe hozzuk! A Hetek előfizetői akciójában a 90 nyeremény mellett a fődíj most egy Toyota Aygo X személyautó. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
Miután Hitler 1933-ban hatalomra jutott, a Németországban állomásozó külföldi sajtó és diplomaták széleskörűen tájékoztattak a náci rendszerről, köztük a zsidók elleni incidensekről. Újságcikkek és hivatalos jelentések számoltak be többek között zsidó vállalkozások bojkottjáról, a dachaui koncentrációs tábor megnyitásáról, könyvégetésekről, valamint az 1935 szeptemberében bejelentett nürnbergi faji törvényekről. 1938-ban a november 9-i országos pogrom, a kristályéjszaka felkavaró híre is eljutott a határokon túlra. Bár a nemzetközi közösség elítélte, Franklin D. Roosevelt volt az egyetlen államfő, aki hivatalosan kifejezte országa tiltakozását (visszahívta a nagykövetét).
A menekülő zsidók előtt a legtöbb ország vonakodva nyitotta meg határait. Vezetőik tartottak a bevándorlóáradat negatív gazdasági hatásaitól, de az idegengyűlölet és antiszemitizmus miatti esetleges népszerűségvesztéstől is.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2023.11.24. (XXVII/47)
