Ez egy véleménycikk.
Amúgy is koncentrált figyelem kell a filmhez, annyi a szereplő és a magvas párbeszéd. Ám a fekete öves Nolan-rajongók a jelek szerint e fáradságra hajlandóak. Nem bánják, ha most több a szűk szobába zárt párbeszéd, mint a grandiózus látvány, s e pazar képek nagy része is határozottan nyomasztó. Ez persze passzol a súlyos témához. Mert a nukleáris robbanás Pandóra szelencéje – egyszer rányitották az emberiségre, nincs visszaút. Az ínyencek azt is örömmel nyugtázzák, hogy működik a rendező egyik ismert kézjegye, az utolsó hosszú jelenet. Amikor felpörög a zene (ezúttal nem Hans Zimmertől) sűrű vágóképek jönnek, s velük egy merész fordulat, ami átírja az eddigi hangsúlyokat: egy szürke eminenciásból, egy kimondott jó fejből főgonosz lesz, Oppenheimer ellenpólusa, ennyit elárulhatunk. Innentől nyithatnak a fogadóirodák: hány szobrocskát ér mindez, szűk egy év múlva?
A modern fizika roppant érdekes e filmben, nem is hittük volna. Niels Bohr, Enrico Fermi, Heisenberg „Opi” inspirálói az európai éveiben, később a bombán dolgozó „tojásfejűek”: mind hiteles-érdekes figurák. Köztük van két, a nácizmus elől emigrált magyar zsidó tudós, Szilárd Leó (Haumann Máté játékában) aki megretten az „A-bomba” várható borzalmaitól, no és Teller Ede, a többi fizikust meghaladó matekeszével. Amúgy itt ő afféle „sith-lovag”, kezdettől saját ötletét, a jóval pusztítóbb hidrogénbombát erőlteti. Jelleme viszont nem ilyen erős: gond nélkül simul a hatalomhoz. Oppenheimer lubickol a jeles elmék társaságában. Nem ő a csúcszseni, inkább az összekötő a politika, a katonák, meg az elvont észjárású tudósok között. A film eléri, hogy a magfizika alapjait nyeljük, mint kacsa a nokedlit, a kutatás izgalma az IMAX-vászonról alájön a bársonyfotelekben kólát szürcsölők közé. Nem átlagos jelenség ez. Maga Einstein is feltűnik persze. Keveset szól, ám az mind kulcsmondat, a végén legfőképp. Olyan, mint egy öreg manó, parkokban bolyong. De azért odamondja az őszintét a címszereplőnek: „Egy napon majd szembesülnöd kell a következményekkel…”
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »