Hamász-aktivisták az al-Aksza mecsetegyüttesnél, Jeruzsálem óvárosában.(Fotó: AP / Mahmoud Illean)
Az „álom” megvalósulásáig marad a barátságtalan realitás: Gázában napjainkban 40 százalék fölé rúg a munkanélküliség, a térség infrastruktúrája gyakorlatilag romokban hever, az áramhoz és a tiszta vízhez való hozzáférés pedig meglehetősen nehézkes. A területet uraló Hamászt gyakran éri a bírálat, hogy a zsidó állammal szemben folytatott szakadatlan háború okán az erőforrások jelentős részével nem a lakosság égető szükségeinek megfelelően, hanem katonai szempontok szerint sáfárkodnak – nemritkán korrupt vagy nepotista módon. A Gázát mintegy másfél évtizede irányító szervezet ráadásul az év végén (december 10-én), fennállásának 35. évfordulóján világossá tette, eltökélt szándékuk, hogy Izrael-ellenes akcióikat mihamarább kiterjesszék Júdea-Szamaria területére is, ahol a Palesztin Hatóság fejti ki működését.
„Palesztina a tengertől egész a folyóig a palesztin nép földje. Ehhez továbbra is teljes mértékben ragaszkodunk, mint ahogyan ahhoz a törvényes jogunkhoz is, hogy minden eszközzel megvédjük s fölszabadítsuk azt” – fogalmaztak ünnepi kiáltványukban a Hamász vezetői. Majd felszólították a Júdea-Szamariát az ellenőrzése alatt tartó Palesztin Hatóságot, hogy „állítsa le a megszálló [Izraellel] folytatott biztonsági egyeztetéseket, azonnal hagyjon fel az »ellenállással« [a Hamász nacionalista-iszlamista mozgalmával] szembeni harccal” – utalva arra, hogy a Palesztin Hatóság gyakran letartóztatja a területén működő és a Hamászt támogató csoportok tagjait.
A Hamász egyik vezetője, Iszmáíl Hanije közölte, hogy „a megszállókkal való konfrontáció újabb szakasza előtt állunk, amelyben még nagyobb hangsúly lesz a hadműveleteken Ciszjordániában és környékén. Mi fogunk diktálni Ciszjordániában.”
2023.02.10. (XXVII/6)
