A z 1960-as években nagyívű gazdasági fellendülés kezdődött Japánban, amely több mint egy évtizedig kitartott, s nem csak gazdasági, illetve politikai értelemben erősítette meg a szigetországot. Megingatta a régi társadalmi berendezkedést, s ennek köszönhetően létrejött egy új, tömegorientált kultúra.
Ilyen körülmények közt született meg a metabolista mozgalom. Képviselői első elképzelésüket a jövő építészetéről az 1960-as tokiói Tervezési Világkonferenciára nyújtották be Metabolizmus – Javaslat egy új urbanizmusra címmel.
A szerzők négy építész: Kikutake Kijonori, Maki Fumihiko, Otaka Maszató és Kurokava Kisó, valamint Avazu Kijosi grafikus voltak. A névválasztás szándékosan esett a biológiai anyagcserét jelző szóra. A biológiában a kifejezés az élő testben előforduló kémiai reakciókra utal, és a metabolista építészek szerint az anyagcsere a növekvő és élő dolgok törvénye. A szó japán változata, a sincsintaisa spirituális aspektust is hordoz, amely a legközelebb az állandóság és a megújulás, a helyettesítés és az újjászületés buddhista fogalmához áll.