Franciaország fénykorát élte XIV. Lajos uralkodása alatt. Európa legnépesebb és Spanyolország után a legnagyobb gyarmatbirodalma volt. XVI. Lajos hatalmi ambíciói és hódító hadjáratai ellen gyakran fogtak össze a környező nagyhatalmak, hadseregeik összlétszáma azonban alig haladta meg a Franciaország által harcba küldött katonák számát. A napóleoni háborúk idején a franciák rendszeresen egymillió fős hadsereget tudtak felfegyverezni ellenségeikkel szemben.
A 18. század közepére Franciaország lakossága elérte a 25 millió főt, míg Anglia akkori népessége 5 és fél millióra becsülhető. Ha ez a tendencia folytatódott volna, akkor Anglia mai 56 milliós népességéhez viszonyítva Franciaországban 250 millió embernek kellene élnie a mai 68 millióval szemben. Vajon miért alakult mégis másképp?
A kérdéssel mélyrehatóan foglalkozott Guillaume Blanc, a Manchesteri Egyetem közgazdaságtudományi adjunktusa. Kutatásához az interneten fellelhető születési, házasságkötési és halálozási feljegyzéseket vizsgálta meg a 17–18. századból. Köszönhetően annak, hogy Franciaországban az összes plébánia beszkennelte az erre vonatkozó adatait, és a 17. századtól minden erre vonatkozó információ nyilvánosan elérhető az interneten, Blanc számára elegendő alap kínálkozott a széles körű vizsgálathoz.
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
Jehezkeli: Európának fel kell ébrednie
Interjú a muszlim közösségekbe beépült oknyomozó újságíróval »
Amíg élünk, zenélünk - Beszélgetés Fenyő Miklóssal a rock and rollról
A Made in Hungária című darab 75. előadásán »
Mi lesz az NB1 legértékesebb játékosával?
Interjú Tóth Alexszel, a Fradi válogatott középpályásával »
2023.04.06. (XXVII/14)
