Franciaország fénykorát élte XIV. Lajos uralkodása alatt. Európa legnépesebb és Spanyolország után a legnagyobb gyarmatbirodalma volt. XVI. Lajos hatalmi ambíciói és hódító hadjáratai ellen gyakran fogtak össze a környező nagyhatalmak, hadseregeik összlétszáma azonban alig haladta meg a Franciaország által harcba küldött katonák számát. A napóleoni háborúk idején a franciák rendszeresen egymillió fős hadsereget tudtak felfegyverezni ellenségeikkel szemben.
A 18. század közepére Franciaország lakossága elérte a 25 millió főt, míg Anglia akkori népessége 5 és fél millióra becsülhető. Ha ez a tendencia folytatódott volna, akkor Anglia mai 56 milliós népességéhez viszonyítva Franciaországban 250 millió embernek kellene élnie a mai 68 millióval szemben. Vajon miért alakult mégis másképp?
A kérdéssel mélyrehatóan foglalkozott Guillaume Blanc, a Manchesteri Egyetem közgazdaságtudományi adjunktusa. Kutatásához az interneten fellelhető születési, házasságkötési és halálozási feljegyzéseket vizsgálta meg a 17–18. századból. Köszönhetően annak, hogy Franciaországban az összes plébánia beszkennelte az erre vonatkozó adatait, és a 17. századtól minden erre vonatkozó információ nyilvánosan elérhető az interneten, Blanc számára elegendő alap kínálkozott a széles körű vizsgálathoz.
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
Fékek és ellensúlyok nélkül: Miért kellenek korlátok a „jó embereknek” is?
A szubjektív hangulatok és a racionális érvek hiánya rossz tanácsadó az államszervezet átalakításánál »
A Pride titkolt eredete
A melegmozgalom programját évtizedekkel ezelőtt megírták »
Pergamon ősi titka és Európa sorsa
Hogyan került a „Sátán oltára” Berlinbe? »
2023.04.06. (XXVII/14)
