A Jog szobra a párizsi Nemzetgyűlés előtt, 60 éves nyugdíjkorhatárt követelő táblával.(Fotó: AP / Christophe Ena)
Franciaország történelmének legnagyobb sztrájkhullámai akkor törtek ki, amikor a mindenkori kormány megpróbált átvinni egy nyugdíjreformot. Nincs ez másképp jelenleg sem: francia állampolgárok tömegei vonultak utcára az elmúlt hetekben, hogy a döntés ellen tiltakozzanak. A megmozdulások nem éppen ideális környezetben zajlottak, a kukássztrájk miatt ugyanis több ezer tonnányi szemét – és rengeteg patkány – lepte el az utcákat, s bár azóta a helyzet tarthatatlansága miatt megkezdődtek az elszállítási munkálatok, a folyamat lassan és nehézkesen zajlik – írja a francetvinfo.fr. Mindemellett több stratégiai szektorban is zajlik a tiltakozás: a Le Figaro adatai alapján az SNCF és az EDF dolgozóinak 25 százaléka, míg a tanárok több mint 20 százaléka csatlakozott a szakszervezetek által március 23-ra meghirdetett 9. tiltakozó naphoz.
A francia nyugdíjellátás bonyolult és nem mellesleg drága (2022-ben a GDP 14,5 százaléka) rendszere leegyszerűsítve az állami alapnyugdíjból és a kötelező kiegészítő nyugdíjszolgáltatásból áll – ez utóbbiból 42-féle szervezet létezik, közülük a legjelentősebb a versenyszférában dolgozókat érintő AGIRC-ARRCO elnevezésű foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény.
A jelenlegi törvények szerint ma Franciaországban két fő opció létezik arra, hogy valaki az állami nyugdíj teljes összegére jogosult legyen. Vagy be kell tölteni a 62. életévet és legalább 41 munkában töltött évvel (azaz 167 negyedévvel) kell rendelkezni (az 1973-ban és azután születettek esetében már 43 évről beszélünk), vagy 67 éves korig kell várni a nyugdíjba vonulással, mivel ezután a szolgálati évek számát már nem vizsgálják.
2023.04.06. (XXVII/14)
