Olyan édesanyákkal beszélgettünk, akiknek a várandósság súlyos krízishelyzetet okozott, de ragaszkodtak a kisbabájukhoz. Döntésük miatt szeretteik elfordultak tőlük, a munkahelyüket elvesztették, és a lakhatásuk is bizonytalanná vált. Mindezek ellenére nem bánták meg, hogy ezt az utat választották.
„A főbérlőm most telefonált, hogy felemeli 150 ezerről 200 ezerre az albérleti díjat. Fogalmam sincs, hogy mi lesz velünk” – indította beszélgetésünket a 25 éves Kati, aki egyedül neveli ötéves kislányát, és most tart a második terhessége 30. hetében. Amikor jöttek a babák, az apák mind eltűntek ugyanis.
Kati 14 éves korában költözött el hazulról, Budapesten elvégezte a vendéglátóipari szakközépiskolát, és már egész korán a saját lábára állt. 19 évesen az első barátjától született meg a kislánya, miután egészségügyi okból nem javasolták neki az abortuszt, de nem vitte volna rá a lelke sem. A fiú, akivel megszakadt a kapcsolata, ma börtönben ül.
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »