A tokiói olimpiára kvalifikált első transznemű atléta, Laurel Hubbard néhány éve még férfi volt. Most a nők között versenyez. (Fotó: AP / Manish Swarup)
Nem akar lemaradni a Hetek legújabb kisfilmjeiről, podcast-adásairól? Iratkozzon fel Youtube csatornánkra itt!
Az utóbbi időben egyre jobban kiélesedik a transzneműek jogai és a szólásszabadsághoz való jog kérdése az amerikai bíróságokon, de úgy tűnik, hogy azon precedensek száma is szaporodik, amikor már bírósági döntés vagy szakértői jelentések állapítják meg, hogy a szimpla véleménynyilvánítás nem minősül gyűlöletbeszédnek csak azért, mert nem egyezik meg a másik oldal véleményével.
A transzneműek jogainak mindenek fölé emeléséhez már Európában is elkezdődött a jogi háttér megteremtése, ugyanis a baloldali pártok már Németországban és Spanyolországban is benyújtottak olyan törvényjavaslatokat, amelyek alapján bemondásra akárki a biológiai nemi jellegeivel ellentétesen határozhatja meg saját nemi identitását. A németeknél ezentúl már 14 éves kortól lehetővé tennék a kiskorúak számára a nemváltoztató műtéteket, akár a szülők akarata ellenére is. Sőt, ugyanez a törvényjavaslat szól egy 2500 eurós (kb. 900 ezer forint) bírságról is olyan esetekre, amikor valaki egy transznemű személy természetes nemére utal és nem arra, amelyet választott.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »