Az köztudott, hogy a koronavírus-járvány a turizmus és a szolgáltatóipar mellett a szórakoztatóipart sújtotta leginkább – nem jelentettek kivételt a csapás alól az európai labdarúgócsapatok sem. Nem véletlen, hogy az Európai Szuperliga alapítói is ezt az okot emlegetik, amiért új alapokra kívánták helyezni a jelenlegi futballstruktúrát.
Hogy mekkora a baj, jól mutatja a Szuperligához csatlakozó tizenkét klub 2019/20-as évi beszámolója.
A Liverpoolt leszámítva a másik tizenegy klub összesen több mint 1,2 milliárd fontos veszteséget könyvelt el ezen időszakban (pedig a Covid ekkor még csak részben éreztette a hatását). Ennél is beszédesebb, hogy a tizenkét alapító topklub (lásd keretes írásunkat) összesen 7,4 milliárdos adósságot görget maga előtt. A „nagyok” elégedetlensége azonban nem most kezdődött: évek óta igyekeznek nyomást gyakorolni az Európai Labdarúgó-szövetségre (UEFA), hogy mivel a nézők elsősorban rájuk kíváncsiak, a kupasorozatokban – főként a Bajnokok Ligájában – kiemeltebben kezeljék őket, és a bevételekből nagyobb arányban részesüljenek.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »