Salvini tüntet az iszlám terror ellen a nizzai merénylet kapcsán. A késelő Olaszországon keresztül jutott be Franciaországba. (Fotó: AP / Cecilia Fabiano)
A Hetek ünnepi előfizetői akciójában a nyomtatott és online hetilap csomagra előfizetők között több mint 80 értékes nyereményt sorsolunk ki. A fődíj egy Dacia Sandero személyautó. Minden az akció keretében előfizető olvasónk hetekes maszkot kap ajándékba. Részletek a hetilapban és a hetek.hu/elofizetes oldalon.
Az amerikai elnökválasztási kampányban is az egyik legfontosabb kérdés volt, hogy egy ország miniszterelnöke vagy elnöke elsősorban a saját választópolgárai és a saját országa érdekeit köteles-e képviselni, vagy ezzel szemben inkább a globális érdekeket kell-e kiszolgálnia. Erre a dilemmára európai példa is van, mégpedig Matteo Salvini korábbi olasz belügyminiszter bírósági ügye, amelyben lényegében azért kell felelnie, mert 2019-ben lezáratta az olasz kikötőket. Ezzel ugyanis teljes egészében szembement az Európai Unió által erőltetett bevándorláspolitikával, és saját polgárai akaratának megfelelően próbálta megakadályozni, hogy még több illegális bevándorló lépjen az ország területére, amivel egyébként az olasz költségvetést is jelentősen sikerült tehermentesíteni.
A probléma gyökerét az a gyakorlat képezte, amelyet 2019 második harmadában kezdtek bizonyos civil szervezetek alkalmazni. Ezek ugyanis saját maguk üzemeltettek olyan úgynevezett mentőhajókat, amelyek a Líbiából a Földközi-tengeren keresztül Olaszországba tartó migránsokat egyre nagyobb számban igyekeztek „átmenekíteni”. A probléma nem azzal volt, hogy kimentették a tengerből az embereket, hanem azzal, hogy azok azért ugrottak a vízbe, hogy „kimentsék őket”. Ezek a hajók ugyanis szinte a líbiai partokig elmentek a lélekvesztőkről a vízbe ugró migránsokért, akik így viszonylag kiszámítható módon eljuthattak Olaszországba.
2020.11.13. (XXIV/46)
