A kormányfő a hagyományos nyári tusványosi szabadegyetemen beszélt, míg a TISZA Párt elnöke Székesfehérvár történelmi belvárosában tartott több mint egyórás helyzetértékelést. A két megszólalással most először nyílt lehetőség egymás mellé tenni azt a két értelmezést, ami Magyarország helyét és jövőbeli irányát igyekszik kijelölni.
„Cikluszáró” előadást tartott Tusványoson Orbán Viktor, amihez hozzátette, hogy reményei szerint egy év múlva, 2026-ban „ciklusnyitó” beszédet mondhat majd. A kormányfő belső felmérésekre hivatkozva azt állította, hogy erre minden esélyük meg is van, a 106 egyéni választókörzetből 80 helyen győzelemre áll a Fidesz. Más felmérések ugyan nem ezt a képet mutatják, de kilenc hónappal a választások előtt nem is érdemes különösebb jelentőséget tulajdonítani az ilyen közléseknek, ezeket a számokat ugyanis értelemszerűen soha, senki nem fogja ellenőrizni, az eredményt majd jövő áprilisban megismerjük.
Ennél érdemibb ismeretet nyújt az, ha egymás mellé tesszük azt a két víziót, amit Orbán Viktor és Magyar Péter a választók elé tárt. A párhuzamosan elmondott beszédek fő kérdései ugyanis hasonlók voltak: Hol a helye Magyarországnak, keleten vagy nyugaton? Mit várhatunk Európától, illetve a világ többi fontos régiójával való kapcsolatokból?
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
Szent István - látnok vagy realista volt az államalapító király?
Szuverenitás, bibliai hit és Jeruzsálem kérdése »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
2025.08.01. (XXIX/31)
