hetilap

Amikor krízishelyzetbe került kismamákkal beszélgettünk, feltűnő volt, hogy a 8 általánost végzett, kisbabájukkal magukra maradt édesanyák közül sokan külföldi munkavállalást terveznek. Meglévő kinti kapcsolataikra alapoznak, és arra a tapasztalatra, hogy nyugaton még a szakképzettséget, nyelvtudást nem igénylő munkákért is sokkal magasabb fizetést kapnak, mint itthon, amiből képesek lesznek eltartani magukat és gyermeküket. Többen említették, hogy például takarítóként Ausztriában vagy Németországban havi egymillió forintot kereshetnének.

Esetük jól tükrözi, hogy külföldön letelepedő honfitársaink legfőképpen megélhetési okokból vándorolnak ki, s ma már nemcsak a képzettek, hanem a társadalom minden szegmense érintett. A magyarok külföldi munkavállalására, letelepedésére egész szolgáltató iparág szakosodott, egyebek mellett költöztető, ingatlanos és munkaközvetítő cégek, gyorstalpaló nyelvi kurzusok sora épül a kivándorlók igényeire.

Helyzetkép

A munkaerő keletről nyugatra való vándorlása régiós, sőt világjelenség, s nemzetközi összehasonlításban hazánk mindmáig mérsékelt kibocsátó országnak számít. A vándorlást a közép- és kelet-európai országok 2004-ben kezdődött EU-csatlakozása gyorsította fel. Ráerősített erre a 2008–2010-es pénzügyi és gazdasági válság is, majd a német és osztrák munkaerőpiac 2011-es megnyitása. A növekvő trend a 2015-től kezdődő gazdasági fellendülés időszakában megfordult, és a kiáramlás egészen a

Tovább olvasná?

Ez egy cikk a hetilapból, amit online előfizetést követően belépéssel elér.

Vagy vásárolja meg a lapot az újságárusoknál.

Előfizetek

Belépek