Az Európai Bizottság (EB) 2021-ben a magyarországi „pedofiltörvény” elfogadása miatt hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárást indított, ami 2022 júliusában lépett újabb szakaszába, amikor a Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte Magyarországot. A kereset fő indoka az volt, hogy a 2021-ben elfogadott gyermekvédelmi törvényünk sérti a kis- és nagykorú LMBTQ-személyek alapvető jogait, s ezáltal az uniós alapértékeket is.
A Bizottság azt kifogásolta, hogy a 2021 júniusában elfogadott pedofiltörvény rendelkezéseinek egy része a kiskorúak hozzáférését korlátozza az olyan tartalmak és hirdetések tekintetében, amelyek az úgynevezett „születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását vagy a homoszexualitást népszerűsítik vagy jelenítik meg.”
Az EB közleménye szerint a magyar törvény sérti többek között az emberi méltóság sérthetetlenségéhez, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságához, a magán- és a családi élethez, valamint a megkülönböztetésmentességhez fűződő, az EU Alapjogi Chartájának 1., 7., 11., illetve 21. cikkében lefektetett jogokat, s ily módon az EU által lefektetett közös értékeket is.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »