Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
„A Bíróság elutasította a beadványomat. Ez nagy csalódás. Most higgadtan többször el fogjuk olvasni a döntést a kollegáimmal. Azután beadjuk a Nagykamara eljárása iránti kérelmünket, melyre három hónapunk van. Senki ne aggódjon, megyünk tovább!” – írta múlt csütörtöki Facebook-bejegyzésében Karsai Dániel alkotmányjogász, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasító határozatára reagálva eutanáziaügyben.
Az eutanázia (görög szó, jelentése „szép halál”) célja a halálközeli állapotban lévő, emberhez méltó életvitelre már képtelen beteg életének fájdalommentes lerövidítése. Ha a halálba segítés orvosi beavatkozás eredménye, azt a köznyelv aktív eutanáziának nevezi, ha viszont az élethosszabbító kezelés elutasításáról van szó egy halálos beteg részéről, azt passzív eutanáziának hívjuk. (Orvosok és jogászok az eutanázia helyett inkább az „élet végi döntés” kifejezést használják.) A magyar jog bizonyos feltételek mellett engedélyezi a passzív eutanáziát, annak aktív, más néven asszisztált formája viszont bűncselekménynek számít. A kezelést elutasítók hazai esetszáma nem éri el az évi 50-et.
Mint ismert, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő jogász több sorstársával együtt azért fordult az EJEB-hez, mert szerinte a magyar állam azáltal, hogy egyrészt tiltja az (aktív) eutanáziát, másrészt a tiltást kiterjeszti az országhatárokon túlra is, megsérti az emberi jogait: legfőképp az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogát és egyebek mellett a világnézeti szabadságát is.
2024.06.21. (XXVIII/25)
