Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Elhalkultak idén az oktatáspolitika reformjáért küzdő civil és szakmai szervezetek, kevésbé hallani sztrájkokról, tüntetésekről, ami – lapunk által megkérdezett pedagógusok szerint – köszönhető egyrészt a régóta várt béremelésnek, másrészt a tiltakozó tanerők kicsit belefásultak a harcba.
„Ha a szülők többségét nem érdekli az oktatás helyzete, ha nincs társadalmi támogatottsága a reformköveteléseknek, és a pedagógusoknak is mindössze néhány százaléka vesz részt a tiltakozásokban, akkor nehéz bármit is elérni” – sommázott egy általános iskolai tanár.
„A januártól bevezetett jogszabályokkal nincs különösebb probléma, minden pedagógus érzékelte a béremelést, hisz eleve nagyon alacsony bérszintről indultak – elég csak belegondolni abba, hogy a tanárbérek megduplázásával sem érjük el az értelmiségi átlagbért. Az új jogállási törvénynek pedig kétségtelen érdeme, hogy egységesítette végre a pedagógusok jogi státuszát. Sok pozitív elem van, ilyen a hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók bérkompenzációja vagy az 50 nap szabadság is” – mondta el egy budai gimnáziumigazgató.
Egy századot látott megtörténni
Beszélgetés a 100 éves Bakó Ferenccel »
Ősi ünnep új ruhában: a Valentin-nap másfél évezredes története
A népszerű ünnep a pogány Római Birodalom Lupercaliájára vezethető vissza »
Magyar hősök, zsidó túlélők: drámai holokauszt-történetek
Akik elmondják az elmondhatatlant »