Illusztráció(Fotó: Shutterstock / PuzzlePix )
Elhalkultak idén az oktatáspolitika reformjáért küzdő civil és szakmai szervezetek, kevésbé hallani sztrájkokról, tüntetésekről, ami – lapunk által megkérdezett pedagógusok szerint – köszönhető egyrészt a régóta várt béremelésnek, másrészt a tiltakozó tanerők kicsit belefásultak a harcba.
„Ha a szülők többségét nem érdekli az oktatás helyzete, ha nincs társadalmi támogatottsága a reformköveteléseknek, és a pedagógusoknak is mindössze néhány százaléka vesz részt a tiltakozásokban, akkor nehéz bármit is elérni” – sommázott egy általános iskolai tanár.
„A januártól bevezetett jogszabályokkal nincs különösebb probléma, minden pedagógus érzékelte a béremelést, hisz eleve nagyon alacsony bérszintről indultak – elég csak belegondolni abba, hogy a tanárbérek megduplázásával sem érjük el az értelmiségi átlagbért. Az új jogállási törvénynek pedig kétségtelen érdeme, hogy egységesítette végre a pedagógusok jogi státuszát. Sok pozitív elem van, ilyen a hátrányos helyzetű gyerekeket tanítók bérkompenzációja vagy az 50 nap szabadság is” – mondta el egy budai gimnáziumigazgató.
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
Alkalmazott vereségfilozófia? Tatár György Európáról és a migrációs krízisről
Interjú a térségünket formáló globális trendekről »
„Miért létezik Izrael állama?” - Interjú Tatár György filozófussal
A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis »
Átmenvén a siralom völgyén
Trianon túlélése és ami ebből következik »
2024.06.28. (XXVIII/26)
