Mikor Orbán Viktor a soros elnökség átvételének másnapján Kijevbe látogatott, még mindenki üdvözölte a vizitet, majd amikor a következő útja Moszkvába vezetett, és ezt követte a kínai és a török elnökkel történő találkozó, akkor már nyilvános üzengetésbe kezdtek az Unió egyre inkább tajtékzó vezetői. Charles Micheltől kezdve Ursula von der Leyenen és Josep Borrellen át Donald Tuskig egymásra licitálva hívták fel a figyelmet, hogy Orbán Viktor nem az EU nevében tárgyal, amelyet a miniszterelnök maga is többször megerősített. Mint mondta, ő csak tájékozódik, felméri az érintett felek és a békepárti országok álláspontját, hogy azt a brüsszeli vezetés elé tudja tárni, elősegítvén a béke vagy legalábbis egy tűzszünet megkötését.
Orbán Viktor ugyanazt a három kérdést teszi fel mindenhol: látnak-e esélyt a fegyverszünetre, a béketárgyalásokra van-e esély, illetve, hogy milyen jövője legyen Ukrajnának a háború után? Feltérképezi a pozíciókat és tájékoztatja az Európai Bizottságot ezekről. Persze nyilatkozatokat ők is olvashattak már minderről, de a magyar kormányfő most személyesen beszélt velük, akik megerősítették hivatalosan is az álláspontjukat.
A tárgyalás és békekötés ezek alapján már a nagyobb szereplők feladata lesz – mondta a Heteknek Kiszelly Zoltán. Az, hogy ezek a találkozók rövid határidővel létrejöttek, azt mutatja, hogy ezek a vezetők nyitottak a tárgyalásokra. Az elemző szerint Orbán Viktor nem a rivaldafényt kereste a találkozókkal, hanem épp ellenkezőleg, az Unió soros elnökségét használta fel arra, hogy a béke alternatívája nagyobb figyelmet kapjon.