Július első napjaiig az aszálykár értéke a szántók háromnegyedén 650 milliárd forintra tehető. (Fotó: MTI/ Konka Péter)
Miközben Oroszország ukrajnai agressziója miatt jelentős bizonytalanság jellemzi a Kelet-Európában exportra kerülő gabona mennyiségét, a világ kenyereskosarának számító Európa legfontosabb élelmiszer-termelő síkságain súlyos aszály tizedeli a termést. Már a tél is csapadékhiányt hozott sokfelé. Áprilisban súlyos aszály sújtotta a kontinens nagy részét, amely júniusban és július elején pusztító hőhullámmal párosult.
Az elmúlt években jórészt kimaradtunk abból a kétezer éve nem tapasztalt aszályhullámból, ami 2015 óta tarolta Európa nyugati felét. Úgy tűnik azonban, hogy ez egyfajta kegyelmi időszak volt. (Az aszálykárokról lásd keretes írásunkat.) A gabonatermés aszályoknak és növekvő hőmérsékletnek való kitettsége az utóbbi évtizedekben épp Közép-Európa déli felén, Magyarországon és a környező országokban, Romániában, Szerbiában és Moldovában volt a legmagasabb a kontinensen. Túlzás nélkül állíthatjuk azt, amennyiben az elmúlt évtizedekben megfigyelt tendencia folytatódik, Közép-Európa déli felén a dél-európaihoz hasonló tömeges földelhagyási hullámmal számolhatunk. Bár lehetséges, hogy ez a folyamat hazánkban már meg is kezdődött. Elgondolkodtató az a tény, hogy az elmúlt bő fél évszázadban másfél millió hektáron szűnt meg a szántóföldi művelés, valamint az is, hogy 2010 és 2020 között történt a szántóföldek egyik legnagyobb mértékű elhagyása. Épp abban az évtizedben, amikor a magyar mezőgazdaság soha nem látott mértékű pénzügyi támogatást kapott az Európai Uniótól és a kormányzattól.
Aszályos térségekben a talajvíz a mezőgazdasági termelés és a természetes növényzet alapvető erőforrása. Elérése a növények számára csapadékhiány, különösen aszályok idején életbevágó. Magyarországon a szántóföldek és kertek alig 2-4 százalékát öntözik. Vagyis a hazai növénytermesztés döntően a csapadéktól, illetve ennek hiánya esetén a talajvíz elérésétől függ. Magyarországon a talajvíz mélysége 1961 és 2010 között az ország minden régiójában jelentős mértékben csökkent. A talajvízsüllyedés országos átlaga meghaladta a fél métert, ami a termesztett növények hozamaiban csökkenést okoz, és nagymértékben hozzájárul a hazai ökoszisztémák leépüléséhez. Nyilvánvaló, hogy ilyen gyors ütemű szintcsökkenés mellett talajvízre épülő öntözési infrastruktúra fejlesztése öngyilkos vállalkozás.
2022.07.22. (XXVI/29)
