Először csak egy kiszivárgott minisztériumi dokumentumból értesült a közvélemény, majd április 21-én szerdán a Magyar Közlönyben is megjelent, hogy egy kormányzati stratégiai megállapodás keretében, Ferencvárosban valóban felépül a kínai Fudan Egyetem első külföldi campusa. A tervekkel kapcsolatban számos kérdés felmerült. Kötelező lesz a kínai kommunista ideológia az egyetemen?
Nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot? Mennyibe kerül a beruházás? Miért kínai, állami építési vállalat fogja kínai hitelből felépíteni?
A projekt először Fürjes Balázs Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárhoz tartozott, amit azonban a botrány kirobbanása után hirtelen kivett a miniszterelnök a kezéből, és már a kormányzat részéről Palkovics László innovációs és technológiai miniszter felel a körülbelül 500-580 milliárdos beruházásért (ezzel elnyerte a Budapest Diákváros megvalósításáért, valamint a Fudan Egyetem részvételével alapítandó magyarországi felsőoktatási intézmény működési környezete kialakításáért felelős kormánybiztosi címet), melynek lényege, hogy a kínai elit egyetem egy magyarországi intézményt hozna létre (körülbelül úgy, ahogy a Közép-Európai Egyetem, a CEU működött). A beruházást jelentős részben kínai hitelből finanszíroznák, a kivitelezést a világ legnagyobb építőipari cégére, a Kínai Állami Építőmérnöki Vállalatra bíznák, ami valószínűleg kínai munkásokkal építkezne.
A szellem erejével: az okkultizmus harca a kereszténységgel
Mítoszoktól, misztériumoktól és babonaságoktól sűrűn átszőtt szellemi-vallási közegbe robbant bele a kereszténység »
Pünkösd után: a karizmák titkai
Hogyan alakult a Szentlélek ajándékainak megítélése az elmúlt 2 ezer évben »
Nők a pünkösdi mozgalomban
Növekvő szerepvállalás és alakuló trendek az Egyházban »