A magyar országgyűlés támogatja a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezést. Ennek iktatásához az SZNT-nek egymillió támogató aláírást kell összegyűjtenie május 7-ig. (Cikkünk megírásának idején ez a szám alig haladta meg a 210 ezret.) A kezdeményezés legfőbb célja, hogy az Európai Unió dolgozzon ki egy olyan jogszabályt, amely meggátolná a nemzeti régiók, például Székelyföld mesterséges elszegényítését. A székely autonómiatörekvés élharcosai szerint ugyanis a Gyulafehérvár központú központi fejlesztési régióban diszkriminálják a székely megyéket.
Izsák Balázs, az SZNT elnöke a Heteknek elmondta: az erdélyi magyar közösségek az elmúlt száz évben folyamatos asszimilációs nyomásnak voltak kitéve, ennek egyik legjelentősebb eszköze gazdasági jellegű volt. A többségében magyarok által lakott települések ugyanis vagy nem részesültek azokban a gazdasági beruházásokban, mint mások – és így Izsák szerint mesterségesen elszegényítették őket –, vagy ha igen, akkor román munkásokat telepítettek be, megváltoztatva ezzel az adott település etnikai arányait. Példaként a marosvásárhelyi vegyipari kombinátot említette: a korábban Székelyföld fővárosának nevezett településen többek között ez az ipari létesítmény is hozzájárult ahhoz, hogy kevesebb mint fél évszázad alatt a magyarok aránya 50 százalék alá csökkent.
A Székely Nemzeti Tanács szerint az Európai Uniós forrásokat is asszimilációs célokra használja Románia. Mert míg Brassó megye GDP-je az uniós csatlakozás óta 20 százalékkal nőtt, addig a szomszédos, magyar többségű Kovászna megyéé alig 1 százalékkal.
Tökfejek, boszorkányok, szellemek és csontvázak: honnan ered a Halloween valójában?
Több ezer éves hagyományokból épül fel a pogány szelleműző ünnep »
‘56 egy párizsi gyermek szemével
Külföldön is hatalmas izgalommal követték az akkori eseményeket »
Újév, rettenetes napok és a bűnbánat ereje
A rós hásánát követő időszak a önvizsgálat, bűnbánat, bűnvallás és a megtérés ideje »